Január 1-től kötelező a kutyachip

Februárban fogadták el azt a kormányrendeletet, amely kimondja, minden 4 hónaposnál idősebb kutyát kötelező lesz mikrochippel ellátni. A chip tulajdonképpen egy rizsszemnyi méretű állatazonosító eszköz, melyet tűszúrással juttatnak az állat testébe, rendszerint a nyak bal oldalába. A művelet nem jár nagyobb fájdalommal, mint a kötelező oltás. A kis eszköz egy apró szénszál, amibe egy 15 jegyű számot kódoltak, behelyezése 3500 forint.

A chip az állatok azonosítását könnyítené meg, hiszen ha minden kutyát ellátnak egy ilyen azonosító chippel, akkor az elszökött állatokat napokon belül vissza tudják juttatni az eredeti gazdihoz. Emellett a chipek segítségével pontos nyilvántartás készülhet az országban élő összes kutyáról. Az ebek számára eddig is kötelező volt bizonyos esetekben a chip. Például az Európai Unióban a kutyák gazdival történő utazásához vagy kereskedelméhez az állatútlevél mellett elengedhetetlen a chip megléte is.

Farle Csaba

, az élelmiszerlánc-biztonsági és állat-egészségügyi igazgatóság megyei igazgató főállatorvosa portálunknak elmondta, akkor is számon kérték a chipet, ha tulajdonosváltás történt. Az új rendelet szerint azonban január 1-től minden 4 hónaposnál idősebb kutyát meg kell jelölni. Az adatbázist most már nem az állatorvosi kamara működteti, hanem a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal. Az állatorvos semmilyen beavatkozást nem végezhet el a kutyán, amíg meg nem győződik róla, hogy az eb meg van jelölve. Amennyiben a tulajdonos nem hajlandó bejelöltetni kedvenc négylábúját, az állatorvos megteszi a bejelentést a kerületi Főállatorvosi Hivatal felé, amely felszólítja az állattartót, tegyen eleget kötelezettségének. Az állategészségügyi rendeletek megsértéséért 15 ezer forint a bírság alsó határa, de az eset súlyosságától függően a kiszabható büntetés akár 1 millió forint is lehet.

A chipeket a működési engedéllyel rendelkező állatorvos ülteti be, s ő veszi nyilvántartásba is az állatot. A mikrochip beültetése 3500 forintba kerül. Eddig csak a beoltott kutyákat tartották nyilván, viszont a nem beoltott ebekről semmilyen nyilvántartás nem létezett. Az új rendelet előírja, az önkormányzat háromévente köteles ebösszeírást végezni. Az országos adatbázishoz valószínűleg az önkormányzat is hozzáfér majd, így aztán ki tudják szűrni, melyik eb van beoltva és melyik nincs. A másik fontos cél nyilván a kóbor kutyák kérdésének rendezése. Arra a kérdésre, hogy mit tehetnek azok, akiknek nincs pénzük a mikrochip behelyezésére, Farle Csaba elmondta, a felelős állattartás olyan anyagi terheket jelent a gazdának havonta (például élelmezés, orvosi ellátás), amely mellett a chip egyszeri beültetése nagyságrendileg nem olyan magas tétel. Ez még mindig sokkal olcsóbb, mint egy elveszett kutyát kerestetni, vagy egy balesetes állatot kezeltetni. Felelős állatbarátok üdvözlik az új módosítást, mert ezzel elkerülhető lesz, hogy szaporodjon a felelőtlenül kitett kutyák száma. Az állatvédők becslése szerint ma nagyjából 1,5 millióra tehető a Magyarországon élő ebek száma, ebből csaknem százezer gazdátlanul kóborol az utcákon. Az igazgató úrtól megtudjuk, a megyénkben 58 796 beoltott kutyát tartanak nyilván, Szegeden 15 973-at. A valódi számot csak tippelni lehet. A gazdáknak december 31-ig kell eleget tenniük a mikrochippes regisztrációs kötelezettségüknek.