Betiltották a nyerőgépeket (FRISSÍTVE)

A parlament keddi döntésével megtiltotta a játéktermek és az elektronikus kaszinók üzemeltetését, pénznyerő gépek így csak játékkaszinókban működtethetők a jövőben.

Navracsics Tibor

közigazgatási és igazságügyi miniszter hétfőn nyújtotta be előterjesztését, amelyet 238 igen szavazattal, egy nem és nyolc tartózkodás mellett, kivételes sürgős eljárásban kedden délelőtt már jóvá is hagyott az Országgyűlés. A jelenlévő kormánypárti és jobbikos képviselők igennel voksoltak, a szocialisták - a jobbikos

Szilágyi Györggyel

együtt - tartózkodtak, az LMP nem vett részt a szavazásban, az egyetlen ellenszavazatot az MSZP-s Juhász Ferenc adta le. A szabályozás alapján pénznyerő automata a továbbiakban csak játékkaszinóban működtethető, máshol - így például vendéglátóhelyeken - nem üzemelhetnek játékgépek. A törvény a kihirdetését követő napon életbe lép, a pénznyerő automata üzemeltetésére korábban kiadott, illetve a játékterem-engedélyek hatályukat vesztik. A szerencsejáték-szervezők tizenöt napon belül kötelesek leadni őket az adóhatóságnak. A kormány hétfői rendkívüli ülésén döntött a pénznyerő játékautomaták működtetésének szinte teljes tilalmáról.

Lázár János

államtitkár azt mondta: a korábbi intézkedések csak részben érték el azt a célt, hogy a leghátrányosabb helyzetben élők ne dobálják játékgépekbe a pénzüket, másrészt "súlyos nemzetbiztonsági kockázatok" is felvetődtek a szerencsejáték-iparban érdekeltek tevékenységével kapcsolatban. Az előterjesztés indoklása szerint a játéktermek és az elektronikus kaszinók üzemeltetésének tilalmával jelentősen csökken majd a szerencsejáték kedvezőtlen hatásait elszenvedők köre. Az indoklás utal arra, hogy a pénzügyi kiadások mellett a játékgépezés sokaknál egészségügyi, pszichés zavarokat és károkat okoz, ebből adódóan költségvetési többletkiadással is jár az egészségügyi és a szociális ellátórendszerben. A függőség miatt a társadalom számottevő részében gyakoribbak egyes köznyugalom, élet és testi épség, valamint vagyon elleni, illetve gazdasági bűncselekmények - állapította meg az előterjesztő igazságügy-miniszter. A törvény a továbbiakban kizárólag játékkaszinókban engedélyezi a pénznyerő gépek működését. A Miniszterelnökséget vezető Lázár János hétfői parlamenti expozéjában ezt azzal indokolta: kizárt, hogy "a szerencsejátéktól védendő társadalmi csoportok buszokat szervezve felutazzanak" Borsod, Szabolcs vagy Csongrád megyéből a mindössze három, koncessziós joggal rendelkező elitkaszinó valamelyikébe, hogy ott dobáljak pénzüket a játékgépekbe. Az államtitkár azt mondta: meggyőződésük, hogy a kaszinózás csak a jómódúak szórakozása lehet, az említett elitkaszinókat pedig elsősorban külföldiek látogatják. Lázár János a kormánydöntésről beszámoló sajtótájékoztatón arról is beszélt, hogy a kieső költségvetési bevételeket, nagyságrendileg 20-30 milliárd forintot az online szerencsejáték megadóztatásából pótolnák. A nem helyhez kötött szerencsejáték szabályozásának kidolgozásával Navracsics Tibort bízta meg

Orbán Viktor

kormányfő. Arra a kérdésre, hogy miért kell ilyen sürgősen - két nap alatt - megtárgyalni a javaslatot, az államtitkár úgy válaszolt: nem lehet hónapokon keresztül vitázni a témáról, mert félő, hogy felpuhulnak a törvényhozás szándékai. A parlament tavaly szeptemberben a játékadó megemelésével igyekezett visszaszorítani a szerencsejátékokat. Lázár János - akkor még Fidesz-frakcióvezető - indítványára a pénznyerő automaták tételes adója november 1-jétől az addigi mérték öt-, illetve hatszorosával nőtt: havi 100 ezerről 500 ezerre, míg a játékkaszinókban üzemeltetett gépeké 120 ezerről 700 ezer forintra. Emellett bevezettek egy százalékos adót, amelyet a gépenkénti 900 ezer forint feletti - negyedéves - játékbevétel után kell megfizetni. Ennek mértéke 20 százalék lett. A játékadó emelése megtizedelte a pénznyerő automatákat: a megnövelt adóteher miatt számuk a 2011-es 22 ezerről 2 ezerre csökkent. A játékgépek üzemeltetésének szinte teljes tilalmáról szóló döntésre reagálva a Magyar Szerencsejáték Szövetség elnöke megdöbbenésének adott hangot.

Schreiber István

hétfőn súlyos tévedésnek nevezte, hogy a kieső adóbevételeket az online szerencsejáték bevételeivel pótolni lehetne, és arra kérte a képviselőket, ne szavazzák meg a módosítást. Kitért arra is, hogy több mint ezer vállalkozás ölt pénzt abba, hogy - egy korábbi kormánydöntésnek megfelelően - áttérjen a szerveralapú játékgépek üzemeltetésére, de azokat most szintén betiltották. Emellett úgy foglalt állást, hogy az intézkedés negyvenezer munkavállaló és az általuk eltartott százötven-kétszázezer családtag kenyerét veszi el. A nyerőgépiparral a parlament nemzetbiztonsági bizottsága is foglalkozott hétfőn. A testület meghallgatta a nemzetbiztonsági szolgálatok tájékoztatóját. A fideszes

Gulyás Gergely

szerint a zárt ülésen elhangzottak megerősítették a kormányzati előterjesztés indoklásaként megfogalmazott véleményeket. Az LMP-s

Mile Lajos

is úgy nyilatkozott, vannak olyan elemei a szektornak, amelyek nemzetbiztonsági kockázatokat rejtenek.

Szerencsejáték szövetség: negyvenezer ember veszíti el a munkáját

A nyerőgépek üzemeltetésének betiltásával a szerencsejáték szövetség tagjainak, 1200 magyar vállalkozónak legkésőbb hétfőig negyvenezer embert kell elküldenie az állásából; a parlament keddi döntésével a nyerőgépipar dolgozói számára megkérdőjeleződött a jogállamiság Magyarországon - közölte Schreiber István, a Magyar Szerencsejáték Szövetség (MSZSZ) elnöke az MTI-vel. Úgy fogalmazott: "a magyar Országgyűlés kormánypárti képviselői a nyerőgépek betiltása mellett ma megszavazták negyvenezer becsületes munkavállaló munkanélkülivé tételét, közel kétszázezer családtag megélhetésének elvesztését". A szövetség szomorúan tapasztalja, hogy a magyar kormány "homályos érveléssel", egy tollvonással szüntet meg egy ágazatot, holott a nyerőgépiparág huszonegy évig volt komoly pillére a magyar gazdaságnak - áll az elnök közleményében. A piaci szereplők különböző jogcímeken évente 70 milliárd forintot fizettek be a költségvetésbe. Ebben a gazdasági és pénzügyi helyzetben ezért az elnök aligha indokolhatónak nevezi a kormányzati lépést, hiszen az MSZSZ szerint az online szerencsejáték megadóztatása ezt a kieső tételt nem pótolja. Schreiber István kiemelte: érdemi indoklás hiányában csak találgatják a "szakma kivégzésének okát", hiszen nincs egy hónapja, hogy a nemzetgazdasági tárca bizakodó hangú közleményben számolt be arról, hogy a következő hónapokban új alapokra helyezve felpöröghet a piac, elindulhat a szerveralapú pénznyerőautomata-üzemeltetés, aminek minden jogszabályi háttere adott volt. Most azonban nemzetbiztonsági kockázatot, maffiózókat emlegetnek, holott a legszigorúbban szabályozott és ellenőrzött iparág tagjairól van szó - fogalmazott. A NAV (korábban az APEH) Szerencsejáték Felügyeleti Főosztálya évente átlagosan 15.000 ellenőrzést végzett a pénznyerő automata szektorban és az összes ellenőrzésnek csupán 3 ezrelékében találtak törvénysértést. Ez az adat pedig bármely ágazatnak a becsületére válna - emelte ki az elnök, aki a vádakat a vállalkozók és a munkavállalók nevében egyaránt visszautasítja. Schreiber István szerint lényeges kérdés, hogy miért hoztak tavaly novemberben törvényt az új típusú üzemeltetési formáról, emelték ötszörösére a játékadót, és adták ki júniusban a jogszabály végrehajtási rendeletét, befektetésre biztatva mindenkit. Miért nem lehetett már akkor meghozni a mostani döntést - mielőtt vállalkozásokat lovallnak bele olyan beruházásokba, amelyek nem térülhetnek meg? Felteszi azt a kérdést is: ha a "Fidesz krédójával" ellentétes a szerencsejáték, akkor az online szerencsejáték, amelyet több országban betiltottak, miért nem az. Az Országgyűlés keddi döntésével megtiltotta a játéktermek és az elektronikus kaszinók üzemeltetését, pénznyerő gépek így csak játékkaszinókban működtethetők a jövőben.