Szeged újjáépítői visszatértek a városházára + FOTÓK

A város reformkori építészetében, a Szegedet elpusztító 1879-es árvízi védekezésben és a település újjáépítésében fontos szerepet játszó személyek, Vedres István, Pulz Lajos és Lechner Lajos arcmásai kerültek letétbe restaurálás után a szegedi városházára.

Újabb múzeumi portrék díszítik a szegedi városháza

Lechner Lajosról

elnevezett tanácskozótermét. 2009-ben, a várost sújtó árvíz 130. évfordulóján

Roskovics Ignác

: Szeged szebb lesz, mint volt... és

Greguss Imre

: Árvízkép című képével állítottak emléket a tragédiának, Lechner Lajos nevét is ekkor kapta a tanácskozóterem. Az árvízi megemlékezés zárásaként három, újjáépítésben kiemelkedő szerepet vállalt személy portréja került a terembe csütörtök délelőtt.

Pulz Lajos

, Lechner Lajos és

Vedres István

képét

Szabó Tamás

, a Móra Ferenc Múzeum főrestaurátora mutatta be. A festmények – mint az elmúlt években kihelyezett korábbi polgármesteri arcképek, a nagyárvízi mentésben és az újjáépítésben közreműködők portréi, valamint a helyi és országos notabilitásokat ábrázoló képek – egykor adományként érkeztek a múzeumba vagy a város megrendelésére készültek. A most átvett különleges és egyedi portrék azonban még sosem díszítették a széképület termeit.

A nagyközönség is megtekintheti az alkotásokat

Pulz Lajos altábornagy katonáival hősies védekezést irányított az 1879-es árvíz idején, bizonyos források szerint halálát is egy itt összeszedett betegség okozta 1881-ben. Portréját Füleki József festőművész készítette 1892-ben. Lechner Lajosról Hodina István festőművész készített portrét, az építészmérnök tervezte és vezényelte le az árvíz után romba döntött város újjáépítésének munkálatait. A harmadik alkotást, Vedres István portréját Vastag János készítette el - korábban Vastagh Sándor János 1832-ben festett munkájának tulajdonították, a restaurálás során derült ki, hogy a család egy addig ismeretlen tagja készítette. Vedrest Bálint Sándor "a városnak egyik legérdemesebb fiaként" említette, 35 éven át volt a város főmérnöke, legjelentősebb műve a régi városháza, melynek sorsát szintén az árvíz pecsételte meg. A közgyűjtemény egykori igazgatója, Trogmayer Ottó még a kilencvenes évek közepén jóváhagyta, majd Zombori István 2009-ben folytatta a kezdeményezés megvalósítását, hogy a múzeumi raktárak helyett az eredeti helyükön vagy galériaenteriőrben mutassák be a festményeket. Az évek során így több tucatnyi rangos alkotást kapott meg tartós letétként a város. Az idei évben a múzeum vezetése ezt a törekvést fejezte be a képgaléria teljessé tételével – közölte a restaurátorművész. A képek a városháza két – Tisza Lajosról és Lechner Lajosról elnevezett – bizottsági termét díszítik, itt láthatják mindennapi munkájuk során a közhivatalnokok, tárgyaláskor a képviselők, különleges alkalmakkor pedig a nagyközönség is. A festményeket a Kulturális örökség Napok alkalmából vasárnap bárki megtekintheti, az érdeklődők ekkor nem csupán a bizottsági termekbe pillanthatnak be, kinyílik előttük a polgármesteri dolgozószoba, az óratorony, és a díszterem ajtaja is. 10 és 17 óra között ötven perces sétán ismerkedhetnek meg az épülettel az érdeklődők.