Simon Gábor Szegeden: Az MSZP visszadja az iskolákat az önkormányzatoknak

Az MSZP elnökhelyettese azt mondta a csongrádi megyeszékhelyen: mozgalmas ősz elé nézünk, hiszen hazánk kikerült egy európai többpárti parlamenti demokrácia vágányáról, s a kormányzati intézkedések napról napra rontanak a helyzeten.

Szétszakadt az ország, ebben az ügyben van mit tenni, van mit megbeszélni. Egy olyan időszakban, amikor a kérdések és a válaszok végletesen leegyszerűsödnek: hülyíteni az embereket, vagy őszintén megmondani, nekik mit lehet, és mit kell tenni - erről beszélt csütörtökön Szegeden

Simon Gábor

. Az MSZP elnökhelyettese szerint valaki vagy visszaél a hatalommal, vagy képes arra, hogy szolgálni is tudja az embereket. Vagy a megmaradt anyagiakat igazságosan elosztja, vagy azt a keveset is kedvezményezett csoportoknak juttatja. Elérkezik az idő - mondta

Kozma József

, a rendezvényház házigazdája -, amikor mindenkinek színt kell vallania. Ebben a színvallásban segítette a szegedi Baloldali Páholy közönségét Simon Gábor. A vendég szerint mozgalmas ősz elé nézünk, ráadásul a kormányzati intézkedések szinte napról napra rontanak a helyzeten. Beérett az elmúlt 2 év unortodox gazdaságpolitikájának gyümölcse, amely Magyarországot kilökte egy európai többpárti parlamenti demokrácia vágányáról, és sajátos közjogi viszonyok közé terelte. Két ügy végigkíséri az egész őszt Simon szerint, az egyik a foglalkoztatás kérdése lesz. Miközben a parlament tárgyalja a munkahelyvédelmi programot, a másik oldalon szembesülünk azzal, hogy napról napra a versenyszférában leépítések vannak. Az egyik oldalon sulykolják a sikerkommunikációt, a másikon szembesülünk a valós helyzettel, hogy a foglalkoztatás-bővülés leginkább egy dolognak köszönhető: a közmunkában való foglalkoztatásnak. Azt tudni kell - figyelmeztetett az elnökhelyettes -, hogy a közmunka a segélyhez képest alternatíva és nem a versenyszféra meg a gazdaságban való foglalkoztatáshoz képest, ahogyan ezt a kormányzat sikerpropagandája kommunikálja.

Az ősz slágertémái

A versenyszférában 33 ezer fővel csökkent a foglalkoztatás az elmúlt 2 évben, a foglalkoztatás-bővülés pedig annak a kétharmada, ami a közfoglalkoztatás keretében valósult meg. Ha megnézzük a számokat, azt látjuk, rossz tendenciák, trendek érvényesülnek, mintha a versenyszférából terelnénk át a foglalkoztatottakat a közmunkába - hangsúlyozta Simon -, ami semmiképpen sem helyes. Az ősz másik slágere szerinte a devizahitelezés problematikája lesz. A kormány újból és újból bejelenti, megoldotta ezt a problémát, az érintettek viszont újból és újból jelzik, az ő helyzetük vajmi keveset javult. A tehetősebb középosztály vagy a felső tízezer tagjai kapnak olyan támogatást, amelynek révén ki tudnak lépni a devizahitelekből, az igazán rászorultak pedig továbbra sem jutnak segítséghez. Szeged iskolaváros, ezért a szocialisták kormányra kerülésük után azonnal lehetővé fogják tenni, hogy az önkormányzatok ismét intézmény- és iskolafenntartók legyenek. Ennek a törvényi hátterét mielőbb megalkotják. Helyreállítják azt a gyakorlatot, hogy egy helyi közösség az ügyeiről helyben tudjon döntést hozni. Látva a mezőgazdaság és az élelmiszeripar problémáit, a szocialisták elkötelezett hívei annak, hogy az alapvető élelmiszerek ÁFA-ját csökkenteni kell. A jelenleg, példátlanul magas 27 és 18 százalékot szerintük 10 százalék alá kell csökkenteni, például 5-re. Románia ez év szeptemberétől 25 százalékról 9 százalékra csökkenti az alapvető élelmiszerek adóját.

Magyarország és a latin-amerikai modell

A szocialisták kiszámolták, ennek a költségvetési vonzata mindössze 65-80 milliárd forint közötti összeg. Az élelmiszerek biztos drágulni fognak, ezért a döntés nem odázható el. Magyarországon az elmúlt 2 év során kialakult egy olyan társadalomszerkezet, ami a 80-20 százalékos aránnyal írható le, és leginkább a latin-amerikai modellre hasonlít. A felső tízezer, a felső középosztály tartozik a 20 százalékba, minden intézkedés az ő érdekükben történik, nekik kedvez. A magyar társadalom végérvényesen kettészakadt, az egzisztenciális törésvonal egyik oldalán állnak a lecsúszottak, az elszegényedők, a másikon a gazdagok. A politikai alapú törésvonal szerint a jelenlegi hatalom jó, meg rossz magyarokat különböztetnek meg, és így osztják fel az országot. A jók elfogadják ezt az átalakuló, kicsit autartikus berendezkedésű hatalmi megosztást, a demokrácia intézményeinek csorbítását, ezért cserében lehetőségeket kapnak arra, hogy klientúratagokként élvezzék a kedvezményeket, a rosszak pedig, akik ezzel szembeszegülnek, kiírják magukat a társadalomból. Simon szerint a legerősebb érzelem, ami ma Magyarországon tetten érhető, a félelem. Félelem a lecsúszástól, a mélyszegénységbe való süllyedéstől, a nyomortól. Az MSZP jövőbeni tevékenységében a hangsúly a programalkotásra helyeződik, hogy képesek legyenek alternatívát felmutatni, és elindítják a választási felkészülésüket is. Megújult arculattal lépnek a választók elé, de nem szándékozzák lecserélni sem a szegfűt, sem a nevüket, viszont egy modernizáció révén mindenképpen felfrissítik a szimbólumrendszerüket. Simon szerint mostani intézkedéseivel és politizálásával a Fidesz lezárta a rendszerváltás utáni időszakot, de az új korszak már nem velük fog megkezdődni.