Hazai termékeket népszerűsít a Magyar Gasztro Térkép Klaszter + FOTÓK

A Csongrád Megyei Kormányhivatal és a Magyar Gasztro Térkép Klaszter közös szervezésében első alkalommal rendeztek Szegeden mezőgazdasági, élelmiszeripari és beszállítói fórumot, konferenciát, ahol az ágazat meghatározó szereplői azért ültek egy asztalhoz, hogy közösen találjanak megoldásokat az agrárium aktuális problémáira.

Tizenkét, a magyar élelmiszerpiacon érdekelt szervezet, köztük nemzetközi élelmiszerláncok, közepes és nagyvállalatok, civil szervezetek, gazdaszövetségek és éttermek fogtak össze a honi élelmiszer-kereskedelem élénkítéséért. A magyar termékek piaci szerepének erősítése, a hazai terelők áruinak bejutása a nemzetközi áruházláncokba, a nem tisztességes „árfelhajtó” tényezők kiszűrése – többek között ezeket a feladatokat vállalta magára az idén áprilisban alakult Magyar Gasztro Térkép Klaszter. A szervezet elnöke,

Orsolyák Zoltán

hangsúlyozta, egyaránt tömörítik a Magyarországon működő, az élelmiszergazdasághoz kötődő vállalkozásokat, valamint az egyéni termelőket, gasztroláncokat, civil szervezeteket és nemzetközi áruházláncokat. A konferencia célja a hazai mezőgazdaságban, élelmiszeriparban tevékenykedő gyártók, termelők, forgalmazók piaci szerepvállalásának bemutatása, az érdekek összehangolása, továbbá a kormányzati és civil kezdeményezések, folyamatok megismerése.

A kormányhivatal is besegít

Magyarországon az elmúlt 2-3 évben egy új trend van kialakulóban, az emberek figyelme egyre inkább a magyar termékek felé fordult. Valós igénnyé vált, hogy a magyar termék eljusson a magyar fogyasztóhoz, hiszen ezáltal munkahelyek jönnek létre, és az ország GDP-je is gyarapszik, hangsúlyozta

B. Nagy László

kormánymegbízott. Örömét fejezte ki, hogy Csongrád megye ad otthont először egy ilyen szakmai rendezvénynek, amely nem csak beszél az együttműködésről, hanem konkrét lehetőséget teremt arra, hogy a kistermelők beszállítói lehessenek a konyháknak, a vendéglátóknak és a multinacionális vállalkozásoknak. A kormányhivatalnak nem feladata, hogy ebben közreműködjön, de B. Nagy László meggyőződése, igenis hangsúlyozni kell ezt az egymásra találást, mert mindannyiunk gazdasági érdeke ezt diktálja.

A szeptember elsején életbe lépő, a magyar termékek piaci szerepének erősítésében kiemelt jelentőséggel bíró új rendeletről beszélt Kecskeméti Attila, a Magyar Termék Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója. A magyartermék-rendelet többek között szabályozza, milyen feltételek mellett tüntethető fel az élelmiszerek csomagolásán a „magyar termék”, a „hazai termék” és a „hazai feldolgozású termék” jelölés, hiszen a vásárlók számára egyértelművé kell tenni az áru származási helyét, összetételét. A szakember szerint jelentősen visszaesik majd azon termékek száma, melyek a „magyar termék” megjelölést használhatják. Ha a teljes élelmiszerskálát nézzük, akkor jelenleg a termékek kb. 35-40 százaléka használ valamilyen magyar termékre utaló megjelenítési formát, ez az egy éves türelmi idő leteltével jelentősen visszaesik, maximum 10-15 százalékra. A gyártóknak nem átlagban, hanem tételenként kell eleget tenniük az elvárásoknak, így ez jelentős energiát és odafigyelést követel a termelőktől, hogy helyesen meg tudják határozni, a három kategória közül az általuk gyártott terméket hova lehet majd besorolni.

Képzett szakemberek kellenek

Az Axiál Kft. a mezőgazdasági gépforgalmazás terén számít piacvezetőnek. A vállalat elindította a Jövő Szakemberéért programját, amelynek célja, hogy a szervezet bekapcsolódjon a közép- és felsőfokú szakoktatásba, mert a cég minőségirányítási igazgatója, Polyák Tamás a hazai szakemberképzésben és az utánpótlás-nevelésben látja a fejlődési lehetőséget. Meggyőződése, hogy a piaci verseny a jelen és a jövő mezőgazdaságában nem a termelők között dől el, hanem a termelési költségeken múlik, ami korunkban kifejezetten technológia- és gépitechnika-függő. Ezért van szüksége minden piaci szereplőnek képzett szakemberekre. A cég ezért szaktudásával, akkreditált és OKJ-s képzésekkel szeretne bekapcsolódni a felnőttképzésbe. A Mirbesz Kft. 100% magyar tulajdonú meghatározó élelmiszerbeszállító cég kereskedelmi vezetője, Májer András megerősítette, vállalatuk esetében az üzletből befolyt adók itthon maradnak és a magyar gazdaságot erősítik, ami mindannyiunk érdeke, hiszen így segítjük a munkahelyteremtést, és a hazai vásárlóerő megerősödését.

A kicsikből is lehetnek nagyok

A nemzetközi áruházláncok ugyanúgy számítanak a hazai termelőkre, várják a helyi beszállítókat, hangsúlyozta Eötvös Barbara, a Tesco vállalati menedzsere. A multi cég 18 éve van jelen a magyar piacon, s hetente 3,5 millió vevő keresi fel őket. Több mint 1500 beszállítóval dolgoznak együtt, ebből 1200 hazai. Beszállítói stratégiájuk szerves részeként folyamatosan keresik azokat a helyi, jó minőségű termékeket gyártó magyar kis- és középvállalkozásokat, amelyekkel hosszú távú, stabil partnerségi viszonyt alakíthatnak ki. A vállalat menedzsere megerősítette, céljuk, hogy azok, akik kisvállalkozóként regionális partnereikké válnak, közös döntés nyomán, hosszú távon országos beszállítókká fejlődhessenek, sőt a Tesco hálózatán belül később export piacokra is eljuthassanak. A szervezők remélik, hogy az élelmiszeripari, beszállítói fórumnak és konferenciának csak az első állomása volt Szeged, s a szakmai párbeszédnek lesz folytatása más régiókban, és más helyszíneken is találkoznak majd a szakma képviselői.