A magyarországi nukleáris létesítmények biztonsági helyzetének általános értékelése megfelelő eredményt mutat: a Paksi Atomerőmű, a Budapesti Kutatóreaktor, az Oktatóreaktor és a Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolója a tervekben, engedélyekben meghatározott paraméterekkel üzemelt 2009, 2010 és 2011 során - állapítja meg az atomenergia hazai alkalmazásának biztonságáról szóló, az Országgyűlés számára készített jelentés.
Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény kötelezi az Országos Atomenergia Hivatalt (OAH), hogy évente jelentést készítsen a kormánynak és az Országgyűlésnek az atomenergia hazai alkalmazásának biztonságáról. Szeptemberben a 2009-es, a 2010-es és a 2011-es jelentés került a kormány elé. Magyarországon 2009-ben 1167 munkahelyen alkalmaztak radioaktív anyagot, vagy ionizáló sugárzást előállító berendezést. Sugárbaleset, személyek baleseti szintű sugárterhelésével járó rendkívüli esemény 2009-ben sem következett be. A Paksi Atomerőmű 15 427,2 gigawattóra villamos energiát termelt, a hazai villamosenergia-termelés 43 százalékát adta. Ebben az évben a Paksi Atomerőmű 3. blokkján is befejeződött a teljesítménynövelés 2006-ban megkezdett programja, amely során a négy blokk teljesítményét a korábbi szint 108 százalékára emelték. Folytatódtak az atomerőmű blokkjai tervezett üzemidejének meghosszabbításával kapcsolatos munkálatok is. Az Országgyűlés 25/2009. (IV. 2.) OGY határozatával előzetes, elvi hozzájárulást adott a Paksi Atomerőmű telephelyén új blokk(ok) létesítését előkészítő tevékenység megkezdéséhez. A Magyar Villamos Művek Zrt. és a Paksi Atomerőmű Zrt. 2009. július 8-án a bővítés előkészítésére közösen létrehozta a Lévai Projektet. Az OAH meghosszabbította a Kiégett Kazetták Átmeneti Tároló fogadó épülete és 1-16. kamramodulja üzemeltetési engedélyét a soron következő időszakos biztonsági felülvizsgálatának időpontjáig (2018. november 30.). 2009 szeptemberében kisdúsítású üzemanyag érkezett a Budapesti Kutatóreaktorba. 2008-ban a létesítmény nagydúsítású friss fűtőelemeit nemzetközi együttműködés keretében visszaszállították Oroszországba, miután az OAH engedélyezte az átállást kisdúsítású üzemanyagra. A folyamat várhatólag 2012-re fejeződik be. A jelentés kitér arra, hogy a Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolójánál egy esetben túllépték a tárolócső feltöltött állapotára vonatkozó maximális oxigén-tartalomnak és nedvesség- tartalomnak az Üzemeltetési Szabályzatban meghatározott korlátait, a Paksi Atomerőműben pedig egy esemény a hétfokozatú nemzetközi nukleáris esemény skálán (International Nuclear Event Scale, INES) INES-2 besorolást kapott. A hatósági ellenőrzések során feltárt hiányosságok nem veszélyeztették a nukleáris biztonságot, és a környezeti kibocsátási határértékek túllépésére sehol sem került sor. 2010-ben a Paksi Atomerőmű 15 760,6 gigawattóra villamos energiát termelt, és ezzel a hazai villamosenergia-termelés 42,1 százalékát adta. A korábbi időszakos biztonsági felülvizsgálat értékelése és az akkori jogszabályi környezet alapján a 3. és 4. blokk 2010. december 31-i érvényességű üzemeltetési engedéllyel rendelkezett. A Paksi Atomerőmű Zrt. kérelmére az OAH mindkét blokkra kiadta a tervezett üzemidő végéig érvényes új üzemeltetési engedélyeket. 2010-ben folytatódtak az atomerőmű blokkjai tervezett üzemidejének meghosszabbításával kapcsolatos munkálatok. Az atomenergia alkalmazásának biztonsága területén 2010-ben az OAH és az illetékes minisztériumok két fontos jogszabályt készítettek elő. Az egyik az országos nukleárisbaleset-elhárítási rendszerről szól, a másik a radioaktív anyagok nyilvántartásának és ellenőrzésének rendjéről. Elkészült a javaslat a püspökszilágyi Radioaktív Hulladék Feldolgozó és Tároló biztonságnövelő programjának folytatására, a tároló további 44 medencéjére kidolgozott biztonságnövelési technológiára. Folytatódott a Paksi Atomerőmű radioaktív hulladékait tartalmazó hordók beszállítása a Bátaapáti térségében létesülő Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló elkészült felszíni létesítményeibe, az év végén már 2400 hordó volt a tárolóban. A jelentés emlékeztet arra, hogy 2011-ben az atomenergia alkalmazását alapvetően befolyásoló esemény következett be: március 11-én egy földrengés következtében baleset történt Japánban a fukusimai atomerőműben. Az Európai Unió Tanácsa emiatt Célzott Biztonsági Felülvizsgálatot, úgynevezett stressz-teszt programot javasolt, amelyhez Magyarország azonnal csatlakozott. 2011 második felében Budapesten, egy magyar kft.-ben - orvosi diagnosztikai és gyógyászati célú - jód-izotóp-gyártási folyamat során a szokásos mennyiséget többszörösen meghaladó mértékű radioaktív anyag került ki a légtérbe. Bár a kibocsátás teljes mértéke nem érte el az éves, hatóságilag jóváhagyott korlátot, a gyártást felfüggesztették és kivizsgálták az ügyet. Az Európai Unió első magyar elnöksége EU tanácsi szinten vezető szerepet vállalt a fukusimai eseményekre reagálás megszervezésében. Jelentős eredmény, hogy a tanács nukleáris kérdésekkel foglalkozó munkacsoportjában - több más anyag mellett - sikerült konszenzussal lezárni az unió első, radioaktív hulladékok elhelyezésével foglalkozó irányelvének szakmai vitáját. 2011-ben fordulópontjához érkezett a Paksi Atomerőmű üzemidő-hosszabbítására irányuló folyamat. Az Országos Atomenergia Hivatal által meghatározott kritériumok alapján a Paksi Atomerőmű összeállította és benyújtotta az 1. blokk üzemidő-hosszabbításának engedélyezéséhez szükséges biztonsági dokumentumokat. A Paksi Atomerőmű továbbra is stratégiai jelentőségű az ország villamosenergia-ellátásában, 15 685 gigawattóra villamos energiát termelt, így a hazai villamosenergia-termelés 43 százalékát adta.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.