A szegediek vendégül látták a Szegedről elszármazottak utódait + FOTÓK, VIDEÓ

Az Ötágú Síp Kulturális Egyesület szervezésében az alsóvárosi ferences kolostorban sor került a Szögedi Nemzet II. találkozójára, amelyen a történelmi nagy, szegedi kirajzás egykori és mai lakóit, a leszármazottak képviselőit látták vendégül.

A „Szellemi védőhálót sző a szögedi nemzet” című program folytatásaként tovább mélyítik a települések képviselői közötti testvéri és baráti kapcsolatokat. A

Bálint Sándor

szellemiségét is ápoló találkozó egyik idei újdonsága: a bátrabbak a közös ebéd után, kóstoló formájában batyu-alapon bemutathatják településük, tanyájuk, falujuk, városuk egy-egy jellegzetes ételét, italát, melynek receptjét leírva magukkal hozzák, egy későbbi kiadvány alapjául szolgálva. Az Ötágú Síp Kulturális Egyesület elnöke,

Horváth István Károlyné

elmondta, a vajdasági, a romániai településeken kívül még három magyarországi megyében (Békés, Csongrád és Bács-Kiskun) is élnek a Szegedről kirajzottak leszármazottai, összesen 145 települést írt össze Bálint Sándor, neves néprajzkutatónk.

A szögedi nemzet találkozója

"A mi kutatásaink szerint ennél több van" – hangsúlyozza az elnök asszony – "olyan, amelyik teljesen szegedi település (azóta már természetesen vegyes a lakosság) és olyan is, amelyik továbbtelepített, tehát létrejött a kirajzás kirajzása is". Az ötlet egy felvidéki borásztól származott, aki szinte könnyek közt mondta el, milyen jó a szegedieknek, hogy van egy

Bálit Sándorunk

. „Magunkba szálltunk, s elgondolkodtunk, ez vajon milyen feladatot is ró ránk.

Pataki Sándor

kollégánk javaslatára a szögedi nemzet találkozóját kezdtük el szervezni. Szeged városának ezt már régen kellett volna, nyilván nem jutott eszébe senkinek” – ecseteli az ötlet megszületésének történetét az egyesület vezetője. Tavaly jóval többen, közel 100-an látogattak el Szegedre, az idén a bejelentkezés alapján jóval kevesebben jeleztek vissza. A teljesség szándéka nélkül csak néhányat településnevet sorolunk fel, ahonnan vendégek érkeztek: Bácsgyulafalva, Csólyospálos, Ótelek, Szaján, Temesvár, Torda, Zenta, Végvár, Csíkszereda. Az egynapos program keretében

Zombori István

előadásában a ferencesek és a kirajzottak kapcsolatát elemzi. Ezeknek az embereknek az ellátását, lelki gondozását senki más nem vállalta fel, csak a ferencesek. Az Újkígyósról érkező

Harangozó Imre

néprajzkutató (maga is szegedi utód) előadása arról szól, hogyan kellene ezt a tematikát tanítani az iskolában, mert ő tanítja a szegedi nemzet kirajzásának történetét. Ezt követően a Szegedi Gabonakutatóból érkező előadók gazdasági témájú ügyekkel foglalkoznak.

A vendégek 90 százaléka a határon túlról érkezett

Főleg a Vajdaságból és Romániából érkeztek vendégek, de Csólyospálosról is jöttek látogatók. "Magyar területen a nagy szervezést még nem kezdtük el" – mondja az elnök asszony – "először a külső területekre összpontosítottunk. Tavaly is meg az idén is a vendégek 90 százaléka onnan érkezett." A meghívóban olvasható, hogy mindenki hozzon magával a falujára, városára jellemző ételt, italt, illetve annak receptjét. Valójában a recept az aktuális, pontosít az egyesület vezetője, hiszen a produktumok közül többnyire csak italt lehet hozni, annak meg az asszonyok kevésbé örülnének, ha összetörne a szép rétesük, mire ideérnek. A szervezők készítenek egy kiadványt, amelyben ezeket a recepteket közölni szeretnék. Az újkígyósi polgármester is jelezte jövetelét és abbéli szándékát, hogy meghívja a társaságot 2014-ben Újkígyósra, ott rendezzék meg ezt az összejövetelt, mert a szegedi kirajzás által belakott település akkor lesz 200 éves. A terveket illetően az elnök asszony elmondta, jövőre az együttes délelőtti programot követően délután már szekciókra szeretnék bontani az ülést, kulturális, oktatási és gazdasági szakosztályban folyna a munka. http://www.youtube.com/watch?v=Ht0AoEZmU1I&feature=youtu.be