Tudományos áttörés: hüvelygomba-kezelés nanotechnológiával

Befolyásolja-e genetikai tényező a hüvelygomba kialakulását, mivel jár az új felfedezés, továbbá gyógyítható-e ez a kellemetlen betegség nanotechnológiával az antibiotikumok által kifejtett mellékhatások nélkül – pusztán egy tampon felhelyezésével?

Többek között ezt vizsgálja, ezekre a kérdésekre keresi a válaszokat egy EU-s pályázat, melynek részvevői a szerb oldalon az Újvidéki Egyetem Szülészeti, Nőgyógyászati Klinikája és az ottani mikrobiológusok, magyar részről pedig a SZTE AOK Bőrgyógyászati Klinikája, a Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, valamint az MTA-SZTE Szupramolekuláris és Nanoszerkezetű Anyagok Kutatócsoportja az AOK Orvosi Vegytani Intézetében.

Felelősek-e a gének?

Bártfai György

, egyetemi tanár a klinikák képviselője elmondta: a projekt januárban kezdődött és előreláthatólag 2 évig tart. Az elsődleges cél az, hogy vizsgálandó központonként 300-300 olyan beteget találjanak, akinek egy évben több alkalommal jelentkezik krónikus hüvelygyulladása, amely gombás jellegű lehet. Feltételezik, hogy a betegség hátterében esetleg genetikai tényezők is állnak. Ezt vizsgálja a nőgyógyászati klinika genetikai laboratóriuma. Arra kíváncsiak, egy kisebb anyagon igazolható-e: bizonyos gének felelősek azért, hogy valakinél rendszeresen ismétlődnek ezek a fertőzések. A hipotézist előbb bizonyítani kell, messzemenő következtetéseket korai még levonni. Előbb igazolni kell, van-e genetikai háttér. A vizsgálat másik pillére egy nanotechnológiai gyógyszerfejlesztés. A professzor elmondta, a jelenlegi fázisban még nem adnak ilyen módszerrel készült gyógyszert, hanem az itt végzett vizsgálatokból arra kíváncsiak, melyek a leggyakoribb kórokozók. A következő lépésben ezeket laboratóriumi körülmények között próbálják az újfajta technológiával előállított gyógyszerekkel befolyásolni. Ha a vizsgálatok sikeresek lesznek, akkor nyilván a következő lépésben különböző állatkísérletek, majd ezt követően humán vizsgálatok következnének.

Fontos az EU segítsége

Gyűlnek az adatok arra vonatkozóan, hogy egyéb más hajlamosító tényező mellett igenis létezik genetikai hajlam is. Azt eddig is tudták, hogy például a cukorbetegség különböző formája hajlamosít arra, hogy valakinek ilyen jellegű gombás hüvelyfertőzése legyen, erre fogékonyabbnak mutatkozzon. Minden olyan betegség vagy elváltozás, amely a hüvelynek a kémhatását megváltoztatja, savas vagy lúgos irányban tolja el, kedvez a gombák elszaporodásának. Azt is kutatják, akiknél ezek a genetikai prediszpozíciók adottak, vajon gyakrabban fordul-e elő az, hogy eltolódik a hüvely kémhatás, illetve ez valamennyi gombás fertőzésre igaz, vagy pedig ezeken belül alcsoportokat képeznek. Hosszabb vizsgálatsorozat első lépése ez, ezért az EU segítsége alapvetően fontos. Meglehetősen költséges projektről van szó, az Unió segítségével egy innovatív vonal kezd kialakulni. Amennyiben a hipotézisek beigazolódnak, mindenképpen hosszú távon új gyógyszer megjelenésére lehet számítani. Nagyon jó szakmai kapcsolat és gyümölcsöző együttműködés alakult ki az újvidéki szülészeti, nőgyógyászati klinikával és hasonlóan példaértékű a két egyetem intézeteinek kapcsolata is. Ott is egy nagy forgalmú klinikáról van szó, s egyáltalán nem mindegy, hogy az adott vizsgálatnál az adott esetszámot milyen gyorsan lehet elérni. Akik bejönnek a klinikára hasonló panaszokkal, azoknál már folyik a kezelés a vizsgálattól függetlenül. Ennek során egy vérvétel is történik a beteg beleegyezésével, a vér átkerül a genetikai laborba. Ha valaki mégsem egyezik bele, akkor is megkapja azt a kezelést, amit a betegsége indokol. Azt akarják föltérképezni, hogy a kór milyen gyakori, milyen hajlamosító tényezők játszanak közre és van-e genetikai háttere.

Antibiotikum helyett tampon

Dékány Imre

akadémikus (

képünkön

), az MTA-SZTE kutatócsoport vezetője megerősítette, az EU-s projekt keretében olyan nanotechnológiai eljárást dolgoznak ki, amely a különböző bakteriális fertőzések nanotechnológiával való megelőzését, illetve ha már a fertőzés kialakult, annak megszűnését teszi lehetővé. A nanotechnológia azt jelenti, hogy rendkívül kisméretű nanorészecskéket (a milliméter milliomod része) használnak, rezet, ezüstöt, aranyat, illetve olyan antimikrobiális hatású biológialig aktív nanokapszulákat, amelyek a baktériumokat akár 30-60 perc alatt elpusztítják. Hüvelygomba esetében a gyógyítás úgy működik, hogy 5-10 nanométeres részecskéket ágyaznak be olyan ultravékony gél filmbe, amelyet használni lehet különböző tamponok felületén. Ha a kísérletek után engedélyezik az eljárást, megkezdődhet a gyógyszer nagyüzemi gyártása. A tampont fölhelyezésével az új gyógyítási módszer tulajdonképpen megszünteti a hüvelygombás fertőzést. Vizsgálják a gombás fertőzés genetikáját, mert ennek jelentős hatása lehet a koraszülésre. Gyakorlatilag még a népességi, szülési problémák megoldásában is jelentős szerepe lesz a jövőben. A kutatók arra is kaptak engedélyt, hogy a női lakosságot egy szűrésen keresztül tesztelni tudják, akiknél panaszok fordulnak elő, s az ilyen esetekben felhívják a betegek figyelmét, hogy az új módszer kidolgozása folyamatban van.

Elsőként a világon

Dékány professzor bízik benne, hogy a nanoszerkezetű gyógyszerkompozitokkal gyors és hatékony gyógymódot sikerül bevezetniük, szemben olyan gyógyszerekkel, amelyekre már egyébként a hölgyek rezisztensek. Az eddigi antibiotikumos hatóanyagok nagyon sok páciens esetében nem segítenek. Az új gyógyítási módszer teljes egészében kiválthatja az antibiotikumos kezelést. A független mikrobiológiai előkísérletek már eredményeseknek bizonyultak. Most arról van szó, hogy a hüvelyben uralkodó viszonyokra kell átformálni az eddigi kísérletek eredményeit. Dékány professzor megerősíti, a nanotechnológia alkalmazása miatt valóban új gyógymódról van szó. Ilyen gyógyszer a kereskedelmi forgalomban még sehol a világon nincs. Abban bíznak, ha a módszert szabadalmaztatják, valóban elsőként tudnak megjelenni a piacon egy ilyen nanokompozitokkal.”Ha találunk egy olyan céget, amely felvállalja a tamponok legyártását, azonnal átadjuk a technológiát. Egy évet a vizsgálatok után biztos várni kell” – véli az akadémikus, s természetesen ő is azt támogatná, ha mielőbb egy magyar gyógyszergyár jelentkezne, például egy tampon-és kötszergyár. Az új gyógyszer mindenképpen olcsóbb lenne, nem kellene beszedni, nem lenne annyi káros mellékhatása és a gyógyhatását is gyorsabban kifejtené.