Kónya: számos kérdést vethet fel az új Btk. alkalmazása

Nem fordult fel fenekestül a kódex, a klasszikus büntetőjogi alapelvek megmaradtak, ugyanakkor minden egyes új, még ki nem próbált rendelkezés vethet fel kérdéseket a gyakorlatban - mondta az új Btk.-val kapcsolatban az MTI-nek Kónya István, a Kúria új elnökhelyettese, aki augusztus elsején foglalja el hivatalát.

Kónya István

a parlament által júniusban elfogadott, egy év múlva életbe lépő új büntető törvénykönyv kapcsán elmondta: amikor az anyagi jogi kódex, a büntetőbírák egyik legalapvetőbb munkaeszköze újul meg, akkor az alkalmazás során nyilvánvalóan számos kérdés vetődik fel. Ilyen lehet a jogos védelem vagy a jóvátételi munka alkalmazása, a nemi erkölcs elleni bűncselekmények közül a fizikai erőszak nélküli kényszerítés bizonyítása. Ilyenek a 12-14 éves vádlottak ügyei, ahol már a büntethetőség kérdésének eldöntéséhez is szakértőt kell igénybe venni, de egy ilyen korú vádlottnál a kérdezés, a jogokra történő kioktatás is eddig ismeretlen nehézségeket jelenthet a tárgyaló bíró számára. Attól, hogy valaki bekerül a tárgyalóterembe, még nem válik felnőtté - jegyezte meg Kónya István, aki évek óta vezeti a Legfelsőbb Bíróság, majd a Kúria büntetőkollégiumát. Hozzátette: a büntető bírák és a jogászok üdvözölték, hogy a kodifikáció egy pontján megindult a széles körű szakmai vita, és a törvény-előkészítés a jobbítás szándékával, az alkalmazhatóság szempontjának folyamatos érvényesítésével folyt. A szaktárca nagyrészt figyelembe vette a Kúria büntetőkollégiumának észrevételeit, ilyen volt például a kötelezően alkalmazandó életfogytiglannal összefüggő koherenciazavar kiküszöbölése, a pénzbüntetés alsó határának mérséklése, az ittas járművezetésnél a jogosítvány kötelező elvétele helyett a bírói mérlegelés lehetővé tétele különös méltánylást érdemlő esetekben és a lelki bántalmazás rendkívüli bizonyítási nehézségeket felvető tényállásának kihagyása a kódexből. A szakmai vita utáni, a törvényjavaslatot érintő változtatások közül az új elnökhelyettes kiemelte a büntethetőségi korhatár 14-ről 12 évre leszállítását. Kónya István szerint a büntetlenség ígérete bűnre csábít, ezért valóban indokolt egyértelművé tenni, hogy súlyos bűncselekményeket már ebben az életkorban sem lehet következmények nélkül elkövetni. Az a kérdés viszont megosztja a szakmát, hogy vajon ezeket a következményeket mindig büntetőbíróságnak kell-e megállapítania, vagy más lehetőségek, például a gyámhatóság is szóba jöhet. Az új Btk. alkalmazására való felkészüléssel kapcsolatban az elnökhelyettes hozzátette: az igazságügyi akadémián és a felsőbb bíróságokon ősztől továbbképzések lesznek a büntetőbírósági vezetők és a társszakmák képviselőinek részvételével. "A pulpitus másik két oldalán állókat is bevonjuk, továbbá az ügyészek, ügyvédek mellett várjuk az egyetemi és tudományos szféra, valamint a szaktárca képviselőit" - mondta Kónya István, akit a Kúria elnökének javaslatára a napokban nevezett ki hat évre a legfelsőbb bírói fórum elnökhelyettesévé a köztársasági elnök. Kónya István 1954-ben született Budapesten, 1979-ben diplomázott az ELTE-n, 1981-től Szegeden, Debrecenben és a fővárosban ítélkezett katonai, közlekedési, élet, hivatal és vagyon elleni bűncselekmények ügyében. 1991-től a Legfelsőbb Bíróság bírája, 2000-től tanácselnök, 2002-től pedig a büntetőkollégium vezetője. Emellett tudományos és oktatói tevékenységet is folytat, tagja a szakvizsgabizottságnak, társszerzője a büntetőjogi és a büntetőeljárási kommentárnak.