Felülvizsgálják az állampárti tisztviselők nyugdíjpótlékait

A parlament döntése értelmében meg kell vonni a nyugdíj-kiegészítés helyébe lépő pótlékot azoktól, akiknek az 1990 előtti tevékenysége összeegyeztethetetlen a demokratikus értékrenddel. A jogosultságokat október végéig vizsgálják felül.

Az Országgyűlés hétfőn erről több más nyugdíjtárgyú változással együtt határozott, miután az ezt rögzítő módosító javaslatot a múlt héten a Fidesz-KDNP és a Jobbik mellett az LMP is megszavazta. A fideszes

Wittner Mária

és

Iván László

, valamint a jobbikos

Sneider Tamás, Novák Előd, Murányi Levente, Szilágyi György és Hegedűs Lorántné

előterjesztése alapján az illetékes miniszternek akkor kell - 2013. január 1-jétől - megszüntetnie a nyugdíjpótlék folyósítását, ha az abban részesülő 1945 és 1949 között részt vett a demokratikus államberendezkedés felszámolásában, illetve az 1956-os forradalom leverésében és a megtorlásokban. Ugyanez vonatkozik azokra, akik 1948 és 1990 májusa között végzett titkosszolgálati tevékenységük, abban az időszakban betöltött állami vezetői tisztségük vagy az állampártban, illetve a Kommunista Ifjúsági Szövetségben (KISZ) ellátott vezető tisztségük miatt érdemtelenek a nyugdíjpótlékra, továbbá érinti a felülvizsgálat az özvegyi jogon folyósított nyugdíjpótlékokat is. A megszüntető határozatot a nyugdíjfolyósító szervvel is közölni kell. A kormánypárti és jobbikos képviselők indoklása szerint noha huszonegy évvel ezelőtt már felülvizsgálták a nyugdíj-privilégiumokat, olyanok is megtarthatták kiegészítésüket, akik az 1990 előtti állampárti rendszerben végzett tevékenységük miatt méltatlanok rá. A jogosultság felülvizsgálatában öttagú szakértői bizottság vesz majd részt, ennek tagjait a miniszter jelöli ki, és döntéseit négy tag egyetértésével hozza. A testület a nyugdíj-kiegészítés megállapítására vonatkozó iratok vizsgálatán túl adatokat kérhet az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárától és más levéltáraktól is. A parlament mostani döntésével azon a törvényen módosított, amely kimondta: nem részesülhet politikai indokú nyugdíjkedvezményben, illetve juttatásban az, aki részt vett az 1956-os forradalom leverésében. A Ház már két éve tárgyalni kezdett az állampárti vezetők nyugdíj-privilégumainak megszüntetéséről. A Jobbik 2010 júliusában azt javasolta: az előző rezsim állami és pártvezetőinek az e tevékenységükért járó nyugdíjuk megállapításakor havi jövedelmük egy százalékát vegyék csak figyelembe, a csökkentett nyugellátás azonban ne lehessen kevesebb a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj felénél. A kiemelt nyugdíjak csökkentésével keletkezett többletforrásokat a szocialista rendszerek áldozatainak, illetve az áldozatok családtagjainak támogatására fordította volna az ellenzéki párt. Az indítványt a parlament 2010 novemberében tárgyalta, de a Jobbik azóta hiába kérte több mint kéttucatnyi alkalommal az Országgyűlésben a napirend kiegészítését és a vita folytatását. A kormány nevében

Halász János

államtitkár az akkori vitában arról beszélt: a javaslat céljait támogatják, de az indítvány alkalmatlan azok elérésére. Emlékeztetett, hogy az Országgyűlés már 1991-ben elrendelte a tényleges nyugdíj-privilégiumok visszavonását, lehetővé vált azonban, hogy egyes nyugdíj-kiegészítéseket pótlékká alakítsanak, s ez akár olyanok esetében is megtörténhetett, akiknek tevékenysége nem összeegyeztethető a demokratikus értékrenddel. A most elfogadott javaslat e pótlékok felülvizsgálatát célozza. A jobbikos

Novák Előd

a záróvitában azt mondta: történelmi jelentőségű a törvénymódosítás, bár pártja szerint csak félmegoldás, mert azokat sújtja, akik az előző rendszerben kapott kitüntetéseik miatt jogosultak nyugdíjpótlékra. Nem vonatkozik viszont azokra, akik pártvezetői fizetésük miatt jutnak hozzá nagy összegű nyugdíjhoz. Példaként

Biszku Béla

egykori belügyminisztert, az 1956 utáni megtorlások egyik irányítóját nevezte meg.