Bíróság elé állítanák a háborús bűnökkel vádolt 97 éves Csatáry Lászlót

A francia kormány és a jeruzsálemi Simon Wiesenthal Központ álláspontja szerint is bíróság elé kell állítani a háborús bűntettek miatt feljelentett, Budapesten élő Csatáry Lászlót. A magyar ügyészségi nyomozók úgy látják, sok nehézségbe ütközik a több mint fél évszázaddal ezelőtti, jelenleg más ország joghatósága alá tartozó területen történt cselekmények nyomozása.

A jeruzsálemi Simon Wiesenthal Központ által a világ legkeresettebb háborús bűnöseként számon tartott

Csatáry László

a második világháború elején az egyik kassai gyűjtőtábor parancsnoka volt, és 1948-ban háborús bűnök miatt a távollétében halálra ítéltek Csehszlovákiában. A 97 éves férfi most azzal került ismét a figyelem központjába, hogy a The Sun brit lap riportereket küldött Budapestre, akik felkeresték II. kerületi otthonában, hogy szóra bírják. A lap két teljes újságoldalon közzétett, fotókkal illusztrált vasárnapi beszámolója szerint az oknyomozó riporterek lefotózták, amint Csatáry László ingben, zokniban és alsóneműben ajtót nyit a csengetésükre. Amikor megkérdezték, tagadja-e, hogy 1944 tavaszán aktív szerepet játszott 15.700 ezer zsidó Auschwitzba történő deportálásának a megszervezésében, Csatáry László - aki évtizedeken át Kanadában élt - a riport szerint "kanadai akcentusú angolsággal" indulatosan kijelentette, hogy nem követte el azt, amivel gyanúsítják, majd becsapta lakása ajtaját.

Bernard Valéro

francia külügyi szóvivő Párizsban hétfői sajtótájékoztatóján a francia kormány álláspontját közölve úgy fogalmazott: a náci bűnök elévülhetetlenek, a náci bűnösöknek, bárhol tartózkodjanak is, a bíróság előtt kell felelniük tetteikért, ezért álláspontjuk szerint Csatáry Lászlót le kellene tartóztatniuk a magyar hatóságoknak. A francia országos televíziók és rádiók budapesti helyszíni tudósításokban számoltak be Csatáry László életútjáról, valamint az ellene a Wiesenthal központ feljelentése nyomán a Budapesti Nyomozó Ügyészség által tavaly szeptemberben elrendelt nyomozás fejleményeiről.

Efraim Zuroff

, a jeruzsálemi Wiesenthal központ vezetője a dpa német hírügynökségnek nyilatkozva kételyét fejezte ki, hogy a magyar hatóságok felelősségre akarják vonni Csatáry Lászlót. Kétkedését azzal magyarázta, hogy a magyar hatóságok már négy és fél éve ismerik az ügyet. "Én már 2006-ban bizonyítékokkal szolgáltam az ügyészségnek, 2011 szeptemberében pedig még Csatáry budapesti címét is megadtam" - állította a központ igazgatója. Arra a kérdésre, mit vár a magyar hatóságoktól, úgy fogalmazott: "a legfontosabb kérdés az, vajon megvan-e a politikai akarat Magyarországon ahhoz, hogy a Csatáry-ügyet bíróság elé vigyék. Mi azt követeljük, hogy az ügy végre kezdődjön el. Hogy Csatáryt nevezzék meg mint gyanúsítottat, is vessenek véget a lavírozásnak" - tette hozzá Zuroff. Az MSZP közleményében azt írta, örömmel fogadta a "legkeresettebb náci háborús bűnös" megtalálásának hírét, még azzal együtt is, "hogy ezek szerint egy brit bulvárlap oknyomozói eredményesebbek a még élő népirtók felkutatásában, mint a magyar ügyészség". A párt azt várja a rendőrségtől, hogy a legrövidebb időn belül állítsa elő a "náci háborús bűnös" Csatáry Lászlót, az ügyészségtől pedig, hogy mihamarabb emeljen vádat ellene. A magyar ügyészségi nyomozók szerint a brit lap újságírói által átadott anyagok nem tartalmaztak új információt Csatáry László ügyében. A Fővárosi Főügyészség az MTI-vel azt közölte: sok nehézségbe ütközik a több mint fél évszázaddal ezelőtti, jelenleg más ország joghatósága alá tartozó területen történt cselekmények nyomozása. Utaltak arra, a Budapesti Nyomozó Ügyészség Efraim Zuroff feljelentése alapján 2011. szeptember 22-én rendelt el nyomozást háborús bűntett miatt az 1944 tavaszán Kassán történtek kapcsán, jelenleg ismeretlen tettes ellen folyik az eljárás. A nyomozó ügyészek vizsgálták a hazai és külföldi levéltárakban fellelhető korabeli okirati bizonyítékokat. A nyomozás fontos részét képezi, hogy felkutassák mindazon még élő sértetteket, akik a korabeli eseményekről közvetlenül be tudnak számolni. Ez jogsegély keretében történik, miután a sértettek a világ más országaiban élnek. "A nyomozás során csak az előbb felvetett kérdések megválaszolásával történhet meg a tényállás pontos tisztázása és a további nyomozati cselekmények meghatározása" - áll a Fővárosi Főügyészség közleményében, amely kitér arra is, hogy azok az anyagok, amelyeket a The Sun című brit lapnak a nyomozó ügyészségre múlt héten ellátogató újságírói adtak át, a "fentiekhez képest érdemben új információt nem tartalmaztak". Hétfő délután néhány tucatnyian követelték Csatáry László letartóztatását a férfi feltételezett budai lakása előtt. A résztvevők a ház bejáratát transzparensekkel vették körbe, amelyekre egyebek mellett a "Soha nem felejtünk", valamint az "Utolsó esélyünk az igazságszolgáltatásra" feliratot írták, majd a házba bemenve áthúzott horogkeresztet ábrázoló matricákat ragasztottak a lakás ajtajára és a lépcsőházba.