A trianoni békeszerződés ellen tüntettek Budapesten

A trianoni békediktátum aláírását a világtörténelem legnagyobb, a magyar nemzet ellen elkövetett gaztettének nevezte a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) elnöke vasárnap Budapesten, az 56-osok terén más radikális jobboldali szervezetekkel közösen tartott tüntetésen; Toroczkai László azt is hangoztatta, "csak az lehet magyar, akinek fáj Trianon".

A Regnum Marianum-kereszt mellett álló veterán Csepel típusú teherautó platójáról szónokolva

Zagyva György Gyula

, a Jobbik országgyűlési képviselője arról beszélt mintegy másfélezer ember előtt, hogy a határon túli magyarok könnyített kettős állampolgárságának megadása körül kettős mércét alkalmaznak, mert - állítása szerint - a radikális szervezetekhez köthető emberek igényeit nemzetbiztonsági kockázatra hivatkozva utasítja el a köztársasági elnök. A képviselőnek - mint mondta - legalább húsz ilyen esetről van tudomása, ezért azt követelte, "ne kegyként osztogassák" a fideszes politikusok azt, ami alanyi jogon járna. Közlése szerint ezt a lehetőséget a radikális szervezetek harcolták ki több mint egy évtizede tartó felvonulásaikkal, tüntetéseikkel és társadalmi nyomásukkal. A beszédeket követőn a tüntetők - kiemelt rendőri biztosítás mellett - vármegyés, jobbikos, árpádsávos és nemzeti színű zászlókat, valamint az egykori vármegyék neveit tartalmazó táblákat magasba tartva, "vesszen Trianon!" felkiáltással vonultak előbb a szerb, majd a román és a szlovák külképviselet elé, hogy az elcsatolt részeken élő magyaroknak területi autonómiát követeljenek. A rendőri sorfal között a szélsőséges nézeteket valló Betyársereg és a Pax Hungarica Mozgalom, valamint a különféle gárdista szervezetek és hungarista csoportosulások egyenruhás és egyforma pólót viselő tagjai, szimpatizánsai vonultak. A Városligetben és az 56-osok tere környékén mintegy ötszáz rendőr áll készültségben. Az Országgyűlés 2010. május 31-én nyilvánította a nemzeti összetartozás napjává az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés aláírásának napját, június 4-ét. Az erről szóló törvény kimondta: a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, amelynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme.