Szobrott avattak a szofokrácia atyjának, Pető Ferencnek + FOTÓK

Születésének századik évfordulóján avattak mellszobrot a kalandos életű szegedi filozófusnak, Pető Ferencnek. A Rerrich Béla téren felállított alkotás átadásán Lezsák Sándor, az országgyűlés alelnöke is beszédet mondott.

Az író, filozófus még 1979-ben

Illyés Gyulával

és

Csoóri Sándorral

alapította meg a búvópatak nemzetet, amely egyfajta szellemi lázadók csoportosulását jelentette – mesélte el beszédében

Lezsák Sándor

. „Én ezt úgy egészíteném ki, hogy búvópatak emigráció nemzetébe került később. Ők voltak azok az írók, akiket a nácik és a kommunisták menekülésre, száműzetésre kényszerítettek, de ők külföldről segítették az itthon maradottakat újságcikkek, könyvek írásával, később azok becsempészésével, technikai és anyagi támogatással” – emelte ki az Országgyűlés alelnöke. A mellszobrot

Kalmár Márton

szobrászművész alkotta a Pető család és a szegedi önkormányzat támogatásával. Az avatón a támogatók képviseletén kívül megjelentek még a POFOSZ szervezetének szegedi tagjai, egykori tanítványok, barátok és ismerősök is.

Egy kalandos életpálya

Pető Ferenc, a houstoni Magyar Amerikai Kulturális Egyesület alapító tagja 1912-ben született Szegeden. A diplomáját is a város egyetemén szerezte magyar, francia, német szakon és itt is kapott bölcsészdoktorátust, majd a párizsi Sorbonne Egyetemen tanult három évig filozófiát. A második világháborúban a francia hadseregben harcolt Hitler ellen, később a magyar csapatokat is segítette Sztálin elleni küzdelemben. 1946 és 1948 között a Szabadság Pártnak volt délvidéki főtitkára, míg 1948. január 18-án le nem tartóztatták. Ekkor szökött nyugatra, s közel három évig élt salzburgi menekülttáborba, ezután vándorolt ki az Egyesült Államokba (Franciaországban nem kapott menekült státuszt). Dolgozott segédmunkásként, esztergályosként és ügynökként is, 1956-tól egy középiskolában tanított, majd 1961-től a Texas Southern University tanáraként oktatott egészen nyugdíjba vonulásáig. Több pszichológiai és filozófiai témájú kötetet adott ki angol és német nyelven. 1972-ben alkotta meg a „szofokrácia” teóriát, a jövő emberének új életformáját, amikor független jelöltként indult az amerikai országos választásokon. Nyugdíjas éveiben országokat járva azon fáradozott, hogy teóriája mozgalommá fejlődjön. Magyarországon a rendszerváltás óta több ezer diákkal ismertette meg nézeteit. Ruzsai tanyáján bentlakásos, hétvégi táborokat is szervezett 18-20 fős csoportoknak. Az ész uralmának eljövetelében jelentős szerepet tulajdonított a női nem képviselőinek.