Orbán: győztes nemzet a magyar

Orbán Viktor szerint az elmúlt ezer év azt bizonyítja, hogy a magyar nemzet győztes nemzet, Magyarország győztes ország, és "az elmúlt két év kormányzása ennek a ténynek a nyílt bevallására épült".

A miniszterelnök a kormánya elmúlt két évét értékelő csütörtöki budapesti konferencián közölte: szerinte sikeres két esztendőt tudhatnak maguk mögött, továbbá kitért arra is, hogy el kell utasítani az EU által javasolt válságkezelést, ám ezt a diplomácia "táncrendje" miatt úgy kell előadni, "mintha barátkozni szeretnénk". Egyórás beszédében kiemelte: Magyarország földrajzi elhelyezkedéséből, a magyarokat körülvevő népek történelméből sokkal logikusabban következett volna "a felszívódás, a beolvadás, a német vagy szláv világban való feloldódás" az ezer év során. A magyarok létezése azonban bizonyítéka annak, hogy ez egy győztes nemzet - mutatott rá

Orbán Viktor

a mások mellett miniszterek, állami vezetők, elemzők és a diplomáciai testület több tagja előtt elmondott beszédében. Hangsúlyozta: éppen ezért szakítani kell az önsajnálattal, a beletörődéssel, a "csak a mát éljük túl logikával", a mások lábán állással, a mások pénzén éléssel, és azzal a politikával, hogy "tanuljunk meg inkább kicsik lenni". "Állapotbeli kötelességnek" nevezte, hogy annak, aki politikai vezetői szerepet lát el, csak attól a ténytől, hogy ide született és hogy magyarnak született, bizonyos feladatokat el kell látnia, és ezek iránt alázattal kell viseltetnie. A miniszterelnök szerint az elmúlt két év kormányzati munkáját ez az alázat jellemezte. Összegzése szerint sikeres két esztendőt tudhatnak maguk mögött, mert Magyarország képes volt arra, hogy stabilizálódjon, hogy "a lovakat visszarántsa a szakadék széléről". A stabilizációt úgy végezte el a kabinet, hogy közben ellentmondott egy "európai csábításnak", amely "a demokráciafeladás felé sodort volna bennünket" - mondta a 250-300 vendég előtt Orbán Viktor, aki szerint ez a csábítás abban állt, hogy Európa sok, válságba sodródott államot arra ösztökélt: lássa be, a stabilizálás a demokratikusan megválasztott vezetőkkel nem lehetséges, ezért technokrata vezetőket próbáltak országok élére állítani. Ehelyett "a magyar nép inkább egy kétharmadot dobott össze" - mondta. A kormányfő az elmúlt két év eredményei között említette, hogy az államháztartás stabil lábakon áll - jövőre is 3 százalék alatt lesz a hiány -, valamint azt is, hogy új alkotmány született, amelynek megalkotásával "darázsfészekbe nyúltak". A következő évekről szólva azt mondta: fel kell készülni a válság utáni világrendre úgy, hogy közben Magyarország továbbra is a transzatlanti katonai biztonsági rendszerhez, a közép-európai együttműködéshez és az európai gazdasági övezethez tartozzon. Kijelentette ugyanakkor, hogy az Európai Unió által javasolt válságkezelést Magyarországnak érdemes elutasítania, a brüsszeli bürokraták által indítványozott lépések végrehajtása ugyanis csak ártana. A kormányfő szerint ehhez egy "bonyolult taktikai akciósorra" van szükség: "a saját utunkat kell járni", és ellen kell állni azoknak a nyomásoknak, amelyek a magyaroknak hátrányos intézkedéseket akarnak bevezetni az országban. Példaként említette az ingatlanadó bevezetésére tett javaslatot, valamint az energiaár-maximalizálás megszüntetésére érkezett kezdeményezést. Hangsúlyozta azonban, hogy a diplomácia "táncrendje" miatt az elutasítást úgy kell előadni, "mintha egyébként barátkozni szeretnénk". "Ezek azok a politika művészetéhez tartozó mozdulatok, hogy majd a hét javaslatból kettőre-háromra - úgyis megcsináltuk már, csak ők nem vették részre - rábólintunk, a maradék kettőt pedig, amit nem akarunk, úgy utasítjuk el, hogy a többségét tulajdonképpen elfogadjuk" - fejtette ki, megjegyezve, hogy ez egy bonyolult játék. A miniszterelnök szerint az európai demokráciák is veszélybe fognak kerülni, mégpedig azért, mert kitört egy válság, amely olyan lépéseket követel meg, amelyeket az emberek nem akarnak elfogadni. Magyarországon azonban nem fog felborulni a társadalmi béke a kétharmados politikai többségnek köszönhetően - hangsúlyozta, majd ismét köszönetet mondott a januári Békemenet résztvevőinek. A méltányos közteherviselésnek és a fegyelmezett pénzügyi gazdálkodásnak - vagyis a hiány és az államadósság csökkentésének - a fenntartása, megállapodás a nemzetközi pénzügyi szervezetekkel - úgy, hogy közben Magyarország a pénzpiacokon marad -, és nyitás a keleti pénzpiacok felé is - ezek a válság utáni időszakra felkészülés lépései a miniszterelnök szerint. Orbán Viktor azt is mondta: nem szabad visszarettenni - a kritikák ellenére sem - a családi és az arányos adórendszer kombinálásától. A szükséges minimálbér-emeléssel párhuzamosan pedig csökkenteni kell a tb-járulékokat - jelezte. Az előttünk álló két évben befejezzük azt a munkát, hogy a jóléti állam helyett munkaalapú állam alakuljon ki - közölte a kormányfő, aki szavai végén felsorolta a versenyelőnyhöz szerinte szükséges lépéseket: a költségvetést "pozitívba kell fordítani", 50 százalék alá kell csökkenteni az államadósság szintjét - négyévente szerinte legalább 10-14 százalékkal lehet lefaragni belőle -, újra kell iparosítani az országot, meg kell teremteni az ország energiafüggetlenségét, fejleszteni kell az atomenergia-termelést, célként kell meghatározni a teljes foglalkoztatottságot, meg kell fordítani a demográfiai trendet, és "haza kell hívni a tehetségeinket". Beszédét azzal zárta, hogy a Magyarországra jellemző, civilizációs értelemben vett kulturális homogenitás nagy érték lesz a jövőben, vagyis az a tény, hogy Magyarországon nem fenyeget különböző világértelmezésű embercsoportok közötti összeütközés. Ezért minden bevándorlással, befogadással összefüggő kérdést nagy körültekintéssel kell kezelni - hangsúlyozta.