Bormustra a szegedi fesztiválon + FOTÓK

„Az ivás hatalom” – hirdeti egy tábla az egyik borkereskedés pavilonjánál. Szegeden immár tizennyolcadik alkalommal ünneplik e nemes nedűt, s bár vannak, akik a vörös édeset keresik például egy szekszárdi pincészetnél, de a tapasztalatok szerint egyre többen érdeklődnek komolyabban a borok iránt.

Az esős időszakokat leszámítva rengeteg ember lepi el a Széchenyi teret, estefelé sehol nem lehet ülőhelyet találni, marad a parkban a fű vagy a járdaszegély, s fogy a bor is rendesen. A pincészetek megérzik ugyan a válságot, a legtöbben azt tapasztalják, kisebb a forgalmuk, mint például tavaly, de nem panaszkodnak, mosolyogva szolgálják ki a vendégeket. A Szeged Napja ünnepségsorozat keretében a Széchenyi téren 156 kiállítónak 1000 négyzetméter, a Klauzál téren 41 árusnak 224 négyzetméter faházat építettek, s összesen 120 borász képviselteti magát. Közülük szerkesztőségünk

vendége volt Frittmann János

, pavilonjuk mellett a szintén soltvadkerti Lantos Borászat kínálja nedűit.

Lantos Szabolcs

azt tapasztalja, aki megáll náluk kóstolni, elégedetten szokott távozni tőlük. Megjegyezte, nem céljuk kiszolgálni az édes borok kedvelőit, így kínálatukban nem lesz. Ezerjóból terveznek desszert bort készíteni, de ez évjáratfüggő. „Most jöttünk ki a gyöngyöző borokkal és a kadarkával, s picit tartottam attól, miként fogják ezeket fogadni az emberek, de nagyon jók a visszajelzések. Vörösborból adunk el legtöbbet, ami számomra nagyon kellemes meglepetés” – fogalmazott hozzátéve, hogy az előző évhez képest valamelyest csökkent a forgalom.

A Németh család Virághegyi Bor Kft.-jének borásza, Daum Lívia úgy látja, Szegeden borértő közönség van. Mindez szerinte köszönhető a borkurzusnak, illetve a hagyományoknak. „Kulturális központ is Szeged, a közönség elvárja a jó minőségű bort, igénylik és fel is ismerik. Nem jellemző, hogy piros édes bort keresnek, de azért előfordul” – magyarázta a szekszárdi pincészet borásza. A forgalom valamelyest csökkent náluk is, míg egy másik pincészetnél arra panaszkodtak, hogy túl sok a kiállító, hiszen jóformán már el sem férnek a Széchenyi téren, s így a kevésbé ismert, viszont kiváló borokat kínáló pincék nincsenek könnyű helyzetben. Sipos Tamás annak örül, hogy jó irányba megvezethetőek az emberek, lehet befolyásolni borválasztásukat, a kereskedő ugyanis azt tapasztalja, hogy még mindig nagyon kevesen tudnak bármit is a borokról. „A borokat, a jó ételeket, a zenéket, a táncot, az utazást, az újdonságot, az élmények varázást tapasztalva tanulni a legjobb az egészben” – jegyezte meg. Az egri területek igen közel állnak Országh Mártonhoz, barátja, Kaló Imre borait imádja. Hozzátette, nem az ő boraihoz méri a többit, minden borvidék készítményeit szívesen fogyasztja, ha megtalálja bennük a megfelelő értéket. A fesztiválra bortérképpel látogat ki, hiszen a Szegedi Borbarátok Társaságának tagjai közül többel is jó kapcsolatot ápol, így értő segítséget, javaslatokat is kap a kóstoláshoz. Egy asztalnál három ifjú hölgy Bárdos és Fia Mátrai Irsai Olivérjét iszogatta. Portálunknak elmondták, száraz bort szerettek volna kóstolni, kedvenc pincészetük nincs, de az igen népszerű magyar fehér szőlőfajtát ismerik. Egyikük a Takler pincészet rozéját is kóstolta. A Tokaji borok híve Juhász István, amikor összefutottunk vele, épp a Júlia Szőlőbirtok és Pincészet furmintját kóstolta meg. Tapasztalatai szerint a tokaji borok közül az aszúkat preferálják a legtöbben, szerinte azonban a félszáraz és száraz furmintnál nincs jobb. Nem csupán a jobbnál jobb nedűkért érdemes kilátogatni a Széchenyi térre, vasárnap is koncertek lesznek a tér mindhárom színpadán.