A külföld nem tud mit kezdeni a kétharmaddal

A külföldnek nincs tapasztalata egy kétharmados többséget szerzett kormánnyal, nem tudja, mit kezdjen ezzel a helyzettel, ezért érik kritikák a magyar alaptörvényt is - hangzott el a Fókuszban a nemzeti érdek című, az Orbán-kormány első két évét értékelő konferencián csütörtökön.

Trócsányi László

, Magyarország párizsi nagykövete a rendezvényen a Magyarország közjogi rendszerének átalakulásáról tartott kerekasztal-beszélgetésén kifejtette: az alkotmány születése általában egy forradalomhoz, egy katasztrofális eseményhez - például a II. világháborúhoz - köthető, vagy évekig tartó tárgyalások eredményeként dolgozzák ki, esetleg a válságból való kilábalásban segíthet. Az utóbbi esetre példa a magyar alaptörvény létrejötte - mutatott rá. Véleménye szerint az alaptörvény kidolgozása azt jelenti, hogy a politikai, morális válságot, a múltat hátra kell hagyni, új rendszer következik. A Századvég Alapítvány, a Széll Kálmán Alapítvány és a Heti Válasz Kiadó által rendezett tanácskozáson a diplomata azt mondta, azért kapott annyi támadást az alaptörvény, mert Magyarország, uniós csatlakozása után, a kelet-közép-európai országok között elsőként foglalkozott a fontos alapkérdésekkel, amelyek az egész Európai Unióban napirenden vannak. Kiemelte: Magyarország az új alkotmány után is parlamentáris köztársaság maradt, az Országgyűlés jogosítványai sem változtak. Arról is beszélt, hogy az alaptörvény az alkotmánynál "szélesebb fogalom". Az új dokumentumban benne van az EU-hoz fűződő viszony, és "minden, ami az európaiságot jelenti" - mondta.

Lánczi András

, a Századvég Alapítvány elnöke elmondta, Magyarországon húsz éven át vita folyt az új alkotmány szükségességéről. 2010-ben az emberek megértették, hogy az ország válságban van, és szavazataikkal kifejezték, hogy "ez nem mehet így tovább", változást akartak - emlékeztetett. Rámutatott: ennek kifejeződése az alaptörvény létrejötte. Azt mondta: a "politikai gondolkodás termékeként" az új alkotmány a bírálatok ellenére "teljesen védhető", nem lehet "jelentős kritikával illetni a szöveget". Az alaptörvény értékeket, világos világképet fogalmaz meg - mondta. Kiemelte, az alaptörvény bármelyik liberális demokrácia alkotmányához mérhető. Kitért arra is: az, hogy az alaptörvényben van egy közpénzekkel foglalkozó fejezet, bizonyítja, hogy a gazdaság mindent áthat. Így - mint fogalmazott - "gazdasági alkotmánycsíra" van az alaptörvénybe csúsztatva, ami egyedülálló. Stumpf István alkotmánybíró hangsúlyozta: az alkotmány a jogrendszer csúcsán helyezkedik el, mércejellege van a többi jogi normával kapcsolatban. Konszenzust kell tükröznie, ezért fontos a közösségteremtő ereje - mutatott rá. Hozzátette: az alaptörvénnyel a parlamentáris demokrácia megmaradt, és a fékek és ellensúlyok rendszere is jól működik. A nemzetközi konferencián Magyarország közjogi rendszerének átalakulásán túl kerekasztal-beszélgetést tartanak az EU-hoz fűződő kapcsolatokról és a középosztály megerősítéséről is. A rendezvényt Orbán Viktor miniszterelnök beszéde zárja.