Tovább csúszik a leselejtezett MIG-ek értékesítése

Tovább csúszik a magyar hadrendből kivont MiG-29-es vadászgépek értékesítése, ennek technikai és feltehetően politikai okai is vannak – írja a Népszabadság.

A Honvédelmi Minisztérium (HM) több milliárd forint bevételt remél a régi, szovjet gyártású vadászgépek, alkatrészek és felújított radarok értékesítéséből. A tárca nemrég nyolc MiG-29-es vadászrepülőgépet próbált meg eladni – az ezekre kiírt pályázatra nyolc érdeklődő jelentkezett ugyan, de érvényes ajánlat egyik gépre sem érkezett. A húsz póthajtóművet viszont sikerült már az első körben eladnia az államnak - emlékeztet a lap csütörtöki száma. A HM a gépek sikertelen értékesítése után azt javasolta a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőnek (MNV), hogy a gépeket nyilvános értékesítési formában hirdessék meg újra, és engedélyezzék, hogy az egyes repülőgépekre külön-külön, minimálár megkötése nélkül is vételi ajánlatot lehessen tenni. Az új típusú pályázati kiírás azt a célt szolgálja, hogy a korábban már pályáztatott nyolc, valamint további – még pályáztatásra nem került – tizenhat MiG–29-es vadászrepülőgép értékesítése sikeres legyen, és a lehető legmagasabb bevételt hozza. A HM ezzel kapcsolatban a lapnak leszögezte: a minimálár kikötésétől való eltekintés nem jelenti azt, hogy "a magyar állam, vagy a Honvédelmi Minisztérium mindenáron szeretne megszabadulni a repülőgépektől, ez a lehetőség ugyanakkor nagyobb mozgásteret biztosít a gépek értékesítésekor". Az MNV a lap megkeresésére közölte: a MiG-ek értékesítéséről szóló újabb döntést nem hoztak. Hozzátették ugyanakkor, hogy a kiírásra csak érvényes értékbecslés birtokában kerülhet sor, a legutóbb megszerzett szakvélemény érvényességi ideje viszont időközben lejárt. A Népszabadság szerint az értékesítést politikai okok is nehezíthetik, hiszen nem elég, hogy a gépeket speciális tevékenységi engedéllyel rendelkezők vásárolhatják csak meg, de egy szerződés értelmében az oroszok előzetes hozzájárulása is szükséges hozzá. Sőt, a lap információi szerint az oroszok még olyan jelentkezők bevonását is szorgalmazhatják, akik eredetileg nem is vettek részt a pályázaton. Ez utóbbi esetben viszont állítólag már a magyar félnek is van vétójoga, vagyis az érvényes megállapodásoknak köszönhetően extrém esetben kölcsönösen meggátolhatják az üzletet az érintett felek. Az első körös kiírásban a nyolc gépért összesen legalább 3,5 milliárd forintos ajánlatot várt a magyar állam. A bevételt a tervek szerint technikai korszerűsítésre kívánja fordítani a szaktárca - írja a lap.