Birinyi: Több sebből vérzik a hungarikumtörvény

Változtatásokra szorul az április elején elfogadott hungarikumtörvény a parlament hungarikum munkabizottságának szakmai vezetője szerint. Birinyi József úgy látja, hiba volt a vidékfejlesztési tárca alá rendelni, hiszen így a szellemi értékek háttérbe szorulhatnak.

Az Országgyűlés alelnöke,

Lezsák Sándor

még 2009 februárjában kérte fel a parlamenti hungarikum munkabizottság szakmai vezetésére

Birinyi Józsefet

. A szakember a tavaly megalakult Hungarikum Szövetség (HUSZ) elnöki tisztét is ellátja. „Nem képviselőkből és fizetett forradalmárokból, hanem fizetetlenekből állt, s mintegy két és fél évig működött több mint 20 fős testületként a munkabizottság. A feladatunk az volt, hogy a hungarikumtörvény stratégiáját készítsük el, illetve magának a törvénytervezetnek kidolgozását segítettük” – magyarázta a munkabizottság feladatait. Birinyitől megtudtuk, már 2010. augusztusára eljutottak odáig, hogy a törvény megalkotásához szükséges stratégia elkészült, amit zárótanulmányban foglalt össze. Akkor azonban a parlamentben gőzerővel zajló törvényalkotás miatt későbbre halasztották a hungarikumtörvényt, másrészt a költségvetés szorultabb helyzete is elgondolkoztatta a feleket, hogy ez mikor kerüljön terítékre. Birinyi szerint ez azonban nem minősül spórolásnak, hiszen mint hangsúlyozta, az értéktámogatás a legjobban megtérülő befektetés. „Hogyha a meglévő értékeinket pozicionáljuk, segítjük, akár marketinggel, fejlesztéssel, legyen ez szolgáltatás vagy vállalkozás, akkor az garantáltan a legjobb befektetési lehetőség. Nem beszélve arról, amit a Magyar Értéktár által kidolgozott hungarikumpiramisa szolgál, mely révén nem csak hungarikumokat védünk, hiszen – a klasszikus latin mondásnak megfelelően – minden nagy dolog picinyként kezdi az életét” – magyarázta a szakember. Példaként a elmondta, a Szamos marcipán vagy a dobostorta is lehet, hogy egy nyári konyha asztalának sarkán született, s onnan jutott el évtizedek alatt olyan státuszba, hogy idehaza és külföldön egyaránt velünk azonosítják. Éppen ezért fontos, hogy az értéknél ne csak a csúcs, a világbajnok minőséget képviselő és elismertséggel rendelkező értékeinket védjük. Természetesen az is nagyon fontos, azok sincsenek kellőképpen becsben tartva Birinyi József tapasztalatai szerint. Emlékeztetett arra is, hogy a privatizáció előző két évtizedes időszakában nagy mennyiségben érték alatt történt az értékesítés. „Ezért óriási az elvárás az emberekben, a közösségekben, a cégekben, intézményekben, s a nemzetben arra, hogy végre valóban az érték legyen a mérték. Mi azért vállaltuk fizetés nélkül, társadalmi munkában az előkészítést, mert valamit tenni kell a társadalmi, gazdasági válság közepén is azért, hogy Magyarország és a magyar nemzet kiemelkedhessen” – hangsúlyozta. Leszögezte, amikor magyarságról beszélnek, akkor természetesen nem nacionalizálják az értékeket, „hanem a reális önbecsülést és megalapozott megbecsülést, a külső elismertséget adó értékeinknek a szisztematikus számbavételét, menedzselését szolgálja ez a fölfutó rendszer”. Az április másodikán elfogadott hungarikum törvény azonban változtatásokra szorul Birinyi József szerint. Már a törvénytervezet megismerésekor több fórumon kifejtette, az agrárium irányába tolódott el a hangsúly, miközben szellemi értékeink is hungarikumok. A HUSZ alapítója például a Neumann Társaság, de a Pető- és a Kodály-módszer, illetve a Puskás-örökség is beletartozik a hungarikumok sorába, akárcsak az operett vagy a tokaji borvidék. A HUSZ elnöke kifogásolja azt is, hogy a vidékfejlesztési tárca irányítása alá került, az előkészítés folyamán azt javasolták, hogy minisztériumok fölötti szerv őrködjön a hungarikumok felett. Ezt ahhoz hasonlította, mintha a Magyar Tudományos Akadémia elnökét minden esetben matematikusok közül választanák. „Attól félünk, hogy nem az értékmentés érdekében történő összefogást, hanem a megosztást szolgálja az, hogy egy tárca felügyeli a hungarikumokat, ráadásul külön költségvetési sor nélkül” – jegyezte meg. Birinyi József hangsúlyozta, egy működőképes rendszer létrehozása a cél, a HUSZ is ezen dolgozik. Természetesen szeretnék elkerülni a párhuzamosságokat, de határozott céljuk, hogy a hungarikumokat ne az agrárium értékeivel azonosítsák kizárólag.