Rétvári: a magyar hazafiság része Lengyelország szeretete

Magyarországon a magyar hazafiság része Lengyelország szeretete - mondta Rétvári Bence, a közigazgatási tárca parlamenti államtitkára a lengyel-magyar barátság napja alkalmából rendezett csütörtöki budapesti ünnepségen, amelyen részt vett Bronisław Komorowski lengyel köztársasági elnök is.

Az államtitkár úgy fogalmazott: már hagyomány, hogy a magyar és a lengyel fiatalok évről-évre a Bem szobornál ünneplik a lengyel-magyar barátságot. "Idén az első szavunk nem lehet más, mint a köszönet, amiért a lengyel emberek kiálltak Magyarország és a magyar fiatalok mellett" - mondta. Kiemelte: nem hiába szokták allegorikusan úgy megjeleníteni a lengyel és a magyar nép kapcsolatát, mint két örök életű tölgyfát, amelynek bár törzse különálló, de gyökerei teljesen összenőttek. A lengyel-magyar barátság alapja, hogy a két ország értékei és érdekei azonosak - rögzítette.

Rétvári Bence

felidézte a lengyel szerepvállalást az 1848-as forradalomban, majd szólt arról, hogy nem telt el két évtized, és magyar fiatalok mentek a lengyel szabadságért harcolni. A nagy világégések közepette is kiállt a két ország egymásért, Magyarország nem engedte át a Lengyelország ellen vonuló német csapatokat, majd befogadott százezer lengyel menekültet - emlékeztetett. A magyar és lengyel fiatalokat nem csak a múltban fűzte össze különleges kapcsolat, jelenleg is közvetlen közelről ismerhetik meg egymás kultúráját, illetve nyelvét: lengyel fiatalok tanulhatnak magyar szakon Poznanban, Varsóban, és lengyel szak működik az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen és a Debreceni Egyetemen - mutatott rá a kereszténydemokrata politikus, aki közös célnak nevezte az egységes Európa megteremtését, illetve az egység növelését. Ez azonban csak akkor érhető el - folytatta Rétvári Bence -, ha Lengyelország és Magyarország összefog, és nem lesz kétsebességes Európa, nem lesznek első- és másodrangú európai polgárok.

Bronisław Komorowski

lengyel köztársasági elnök arról beszélt, hogy lengyelek és magyarok jelképesen olyan hidakat építenek, amelyek összekötik a két nemzetet, és ez az út a jobb jövő felé vezet. A hidaknak csak akkor van értelmük, ha azokon keresztül olyan út vezet, amely elvisz a célhoz - mondta, hozzátéve, most, hogy mindkét állam a NATO, illetve az unió tagja ezek a hidak a barátság hídjai. Amikor azon reményének adott hangot, hogy az összes híd közül a legerősebb a lengyel-magyar barátság és együttműködés hídja, szavait taps fogadta. Azt mondta: "Meg vagyok győződve, hogy ezen a hídon még sokan és sokat mennek át egy jobb, szabadabb jövő építése érdekében." Köszönöm szépen! - zárta végül beszédét magyarul a lengyel államfő. Az ünnepség elején az államfő és az államtitkár virágot helyezett el az 1848-1849-es magyar szabadságharc kiemelkedő tábornokának, a lengyel szabadsághősnek,

Bem Józsefnek

a szobránál, majd a rendezvény végén a résztvevők a két nép barátságát kifejező, a nemzeti zászlók színeire utaló piros, fehér és zöld luftballonokat engedtek a levegőbe. Bronislaw Komorowski a magyar-lengyel barátság napja (március 23.) alkalmából Schmitt Pál köztársasági elnök meghívására érkezett Magyarországra. A magyar-lengyel barátság napját 2006. március 24-én kezdeményezték, azon a napon, amikor Győrben felavatták a magyar-lengyel barátság első köztéri emlékművét. Az ünnepségen jelen volt

Lech Kaczynski

akkori lengyel és

Sólyom László

magyar államfő. A magyar és a lengyel parlament 2007-ben március 23-át kölcsönösen a magyar-lengyel barátság napjává nyilvánította. Azóta ezt a napot évente megünneplik, felváltva a két országban.