Orvoszsebre menő műhibaperek

A betegnek a kórház, a kórháznak viszont a vétkes orvos fizethet kártérítést ez év közepétől az elvesztett műhibaperek miatt - írja a hétfői Világgazdaság.

Szakértők szerint bár a törvénymódosítás körül még sok a nyitott kérdés, az orvosok ezentúl sokkal körültekintőbben járnak majd el, hogy a pereket megelőzzék. A januárban államosított 33 fővárosi, illetve megyei kórház ellen jelenleg 357 műhibaper folyik. Ezekben a perérték összességében mintegy 5,5 milliárd forintra rúg – tudta meg a lap a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézettől (GYEMSZI). A munka törvénykönyve (Mt.) egyik, júliusban hatályba lépő módosítása pedig lehetővé teszi majd, hogy a kórházak részben vagy egészben a vétkes dolgozóval fizettessék meg a megítélt kártérítést – hívja fel a figyelmet

Simon Tamás

. A műhibaperes ügyvéd, biztosítási szakjogász hangsúlyozza: a betegek, illetve hozzátartozóik közvetlenül ez után is csak a kórházakat, rendelőket perelhetik. A jelenleg hatályos jogszabályok szerint legfeljebb a dolgozó egyhavi átlagkeresetének ötven százalékára tarthat igényt a munkáltató, és ezt az összeget még a helyi kollektív szerződések is csak maximum hathavi átlagkeresetre emelheti. Kivéve, ha úgynevezett közreműködői (megbízási) szerződés van a kórház és az orvos között, mert ez esetben polgári peres úton már most is behajtható a dolgozón a kártérítés teljes összege. Az év második felétől viszont a munkaügyi peres úton továbbhárítható kártérítés mértéke már alapesetben is maximum négyhavi távolléti díj, amelyet a kollektív szerződés viszont akár nyolc havi összegre is emelhet. Változás az is, hogy ezentúl a súlyosan gondatlan, valamint a szándékos károkozásnál a megítélt kártérítést teljes mértékben be lehet hajtani a munkavállalón, most csak az utóbbi esetben van erre lehetőség. A vezető beosztású munkavállalókra még szigorúbb szabályok vonatkoznak majd: tőlük akkor is a teljes kártérítési összeg követelhető, ha gondatlanul jártak el, esetükben nincs szükség arra, hogy a bíró „súlyos gondatlanságot” állapítson meg - írja a lap.