Óriási migrációs nyomás nehezedik a szerb-magyar határszakaszra + FOTÓK

Tavaly a zöldhatáron 2800, míg a határátkelőhelyeken 1000 határsértőt füleltek le, és idén januárban több elfogás történt, mint a tavalyi év azonos időszakában. Az embercsempészek ma 3-5 ezer eurót kérnek egy-egy útért – derült ki egy szegedi szakmai tanácskozáson.

A schengeni övezet és a külső határok: górcső alatt az Európai Unió határigazgatása címmel az Europe Direct Szeged irodája, az SZTE Állam- és Jogtudományi Kar Európa-tanulmányok Központja és a budapesti Francia Intézet közreműködésével magyar és francia kétnyelvű konferenciát rendeztek az SZTE Rektori Hivatal dísztermében. A megnyitón

Trócsányi László

egyetemi tanár, párizsi magyar nagykövet köszöntötte a diplomáciai testület képviselőit, a megjelent szakembereket és az érdeklődő egyetemi hallgatókat. A rendkívül aktuális téma 1985-re vezethető vissza, amikor Schengenben az Európai Gazdasági Közösség öt tagja, Belgium, Hollandia, Luxemburg, Franciaország és a Német Szövetségi Köztársaság képviselői aláírtak egy megállapodást a részt vevő államok közötti közös határaikon gyakorolt ellenőrzés fokozatos megszüntetéséről. A megállapodás még csak egyszerűsítette a határátlépés formaságait, de már kilátásba helyezte a határok teljes lebontását is. A megállapodás és az egyezmény végül teljes mértékben 1995-ben lépett hatályba az öt alapító, valamint Spanyolország és Portugália részvételével. Később más államok is csatlakoztak a schengeni övezethez. A Schengeni Egyezmény az Európai Unió első és harmadik pillérének része lett, amely elsősorban a belső határőrizet megszüntetését és a külső határok közös ellenőrzését jelenti. Az egyezménynek nem minden unióbeli ország tagja, és vannak nem EU-beli tagjai is. A jelenlegi schengeni határok összesen 24 országot érintenek. A nagykövet elmondta – elsősorban politikai megfontolásból és a megnövekedett migrációs nyomás hatására – egyre többen sürgetik a Schengeni Egyezmény reformját és a határellenőrzés újrafogalmazásának szükségességét. Magyarország semmiképpen sem érdekelt abban, hogy lezárják a határokat és korlátozzák az unión belüli szabad mozgás lehetőségét. Elemi érdekünk, hangsúlyozta, hogy azok a szomszédjaink is mielőbb teljesítsék az elvárt kritériumokat és bekerüljenek a schengeni övezetbe, akik ma még csak az ajtaján kopogtatnak. A tanácskozás ennek a témakörnek a politikai, földrajzi, geopolitikai, határrendészeti, migrációs aspektusát járta körbe.

Schengen kapuja

A konferencia délelőtti részében Éberhardt Gábor rendőr alezredes, a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság Határrendészeti Kirendeltségvezetője tartott előadást a rendőrség és vámügyi szervek együttműködéséről a bevándorlás területén, továbbá a magyar-szerb határon való ellenőrzés tapasztalatairól. Az ország legerősebb migrációs nyomása nehezedik a szerb-magyar határszakaszra, és ez a jövőben sem fog javulni, sőt hullámzó emelkedés várható – hangsúlyozta az alezredes. A kirendeltség állománya mintegy 62 kilométeres határszakaszon, öt határátkelőhely forgalmának ellenőrzésével és tíz település közigazgatási területén végzi feladatát. A schengeni övezet külső kapujaként a szerb-magyar határszakasz és vele a Szeged Határrendészeti Kirendeltség szerepe felértékelődött, s immár nem csupán a hazai, hanem a nemzetközi figyelem fókuszába is került. Éberhardt Gábor elmondta: az észak-afrikai országokban bekövetkezett társadalmi változások nyomán már a tavasszal prognosztizálható volt, hogy erősödni fog a migrációs nyomás a szerb-magyar határszakaszon. Az alezredes arról is beszámolt: tavaly a zöldhatáron 2800, míg a határátkelőhelyeken 1000 határsértőt füleltek le, és idén januárban több elfogásuk volt, mint a tavalyi év azonos időszakában. Az okok között a rendőr alezredes egyebek mellett a 2010-es szerb vízumliberalizációt említette hozzátéve, hogy „bármi is történik a világban, az előbb vagy utóbb ezen a határszakaszon is lecsapódik”.

Tolmácsolásra 2,5-3 millió forint