Írjon nekünk!

Szeged

Hírzóna

Politika

Sport

Egyetem

Közélet

Európa nyög leginkább a válság súlya alatt + FOTÓK

Európa nyög leginkább a válság súlya alatt + FOTÓK

2012. február 29., szerda
Európa nyög leginkább a válság súlya alatt + FOTÓK

A válság önkorlátozásra kényszeríti az Európai Unió tagállamait. A jelen gazdasági helyzetben leginkább a harmadik országokkal való exportra szorulna az EU, miközben a 2012-re prognosztizált gazdasági növekedés 0,0 százalék. Az, hogy az unió gazdasági nagyhatalom lenne, inkább propaganda – többek között erről is beszélt Pierre Verluise, a politikai földrajz doktora a Gazdasági kormányzás az Európai Unióban című szegedi konferencián.

Az Európa-tanulmányok Központ, a Europe Direct Iroda és a Budapesti Francia Intézet együttműködésében egy előadás-sorozat első elemeként megrendezett tanácskozáson elhangzott, a Föld teljes lakosságának az uniós állampolgárok jelenleg 7,5 százalékát adják, amely 2050-re 5 százalékra csökken. Kérdéses, hogy ez a fogyó és elöregedő társadalom hogyan fogja állni a versenyt a fiatalabb, dinamikusabb társadalmakkal – emelte ki

Pierre Verluise

, a párizsi Sorbonne Egyetem oktatója, kutatója, a diploweb.com geopilitikai internetes oldal megalkotója és vezetője.

Mikor nem Európa diktál

A professzor arról is beszélt, megszoktuk, hogy a világtörténelmet jobbára az európaiak írták, ugyanakkor mintha széthullani látszanának azok a szabályok, amikhez eddig hozzászoktunk. A 2008 óta tartó gazdasági válság felszínre hozta az unió 27 tagállamának különbözőségeit, eltérő sebességű fejlődését. Az unió szereti kereskedelmi nagyhatalomként is feltüntetni magát, ez azonban inkább csak propaganda, hiszen csupán Németország az EU egyetlen valós kereskedelmi hatalma, húsz tagállamnak pedig kifejezetten negatív a külkereskedelmi mérlege. Mindeközben Kína és India egyre jelentősebb szereplői a világgazdaságnak. Nagy problémát jelent, hogy az EU tagállamai egymással is versenyben vannak, és mindenhol más a minimálbér (ha van), másként alakul a szociális háló. Európa szenvedi meg leginkább a válságot a pénzügyi recesszió nyomán bekövetkezett banki összeomlásokkal, jelentős munkanélküliséggel, valamint államadósság-problémákkal, miközben Ázsia már lassan túljutott rajta, és Amerika is a kilábalás fázisába lépett. Az államfők meg akarják tartani saját hatalmi pozícióikat, a közös európai külügy nem tud előtérbe kerülni. 200, rendkívül eltérő fejlettségű régiónak kellene közös hangot találni, úgy, hogy ezek közt ott találjuk például Románia elképesztően szegény területeit és a leggazdagabb luxemburgi vidékeket egyaránt. Ráadásul a történelem során kialakult feszültségek újból és újból komplikált viszonyokat teremtenek egyes tagállamok között – így például Franciaországban megint erős németellenes felhangokat lehet hallani – tudtuk meg az előadáson.

Brüsszelre mutogatunk

A professzor azt is hozzátette, a történelmi hagyományoknak megfelelően demokratikus deficitek mentén alakulnak az események, hiszen nem alakulnak ki valós viták a fontos kérdésekben. Párhuzamosan, nemzeti szinten erősödnek a nacionalista tendenciák és az európaellenes hangok, elharapódzik a jobb- és baloldali populizmus, olykor az EU legitimitását is megkérdőjelezik, pedig nem ez a legmegfelelőbb idő arra, hogy a szuverenitás kérdéseiről vitázzunk – tette hozzá Pierre Verluise. Míg egyes kérdésekben egy-egy állam gyorsabban, a másik lassabba tud lépni, és ami az egyiknek jó, a másiknak könnyen okozhat nehézségeket. A professzor kiemelte, végre megértették a korrupció elleni küzdelem fontosságát, ezt mutatja a 2013-tól készítendő korrupcióról szóló jelentés. Nem szabad elfelejteni, nem csak az európaiakat kell meggyőzni, hanem az Európán kívüli piacot is. Annál is inkább egyre szorongatott a helyzet, hiszen jelenleg az unió kevesebb költ kutatás-fejlesztésre, mint mondjuk Kína. Amerika is egyre inkább kelet felé tekint. Az uniónak jelenleg gyenge a külkereskedelmi mérlege, csupán mintegy 60 százalékban bonyolítja a külkereskedelmét harmadik országgal, pedig minden egyes tagállamnak EU-n kívüli exportra lenne szüksége – véli a professzor. Pierre Verluise szerint divattá vált az is, hogy a saját nemzet számára népszerűtlen, de racionális döntéseket a politikusok hazájukban úgy kommunikálják, mintha Brüsszel kényszerítette volna rá őket. Kérdés, hogy a jelenleg recesszió monetáris szövetségi rendszerhez fog-e vezetni, illetve hogy adott esetben történhet-e elmozdulás egy gazdasági, politikai föderalizmus felé. Arról már nem is beszélve, hogy az uniónak nincs közös védelmi stratégiája, hiszen 27-ből 21 állama tagja a NATO-nak is.

A hatos csomag

A gazdasági válságra adott egyik uniós válaszként jött létre a gazdasági és monetáris unió, azonban e két intézmény nem egyenlő hatáskörökkel bír – mondta el előadásában Mocsáry Péter, a Külügyminisztérium EU Gazdaságpolitika Főosztályának helyettes vezetője. Míg utóbbinak – a monetáris uniónak – komoly jogalapja, korrekciós eszközei és működő intézményrendszere alakult ki, a gazdasági együttműködést inkább politikai kötelezettségvállalások jellemezték puha célokkal, jogszabály és hatékony ellenőrzés nélkül. Nem bizonyult hatékonynak a Stabilitási és Növekedési Egyezmény, mellyel a maastrichti szerződés értelmében a költségvetési hiányt 3, az államadósságot pedig a GDP-arányos 60 százalékon igyekeztek tartani. Az új eszközök megalkotására éppen a magyar uniós soros elnökség idején került sor. 2011. december 13-tól hatályos az úgynevezett 6 pack („hatos csomag”) jogszabálycsomag, mely az unió gazdasági kormányzásának megerősítését célozta. Ez többek között előirányozza a tagállamoknak, hogy a gazdasági hiányt a GDP 0,5 százalékával csökkentsék, illetve az államadósság kielégítő mértékű mérséklését is. Ajánlásokat fogalmaz meg a hatékony és átlátható költségvetési tervezésre, valamint a makrogazdasági versenyképességi egyensúlytalanságok csökkentésére. Eleme még a költségvetési felügyelet hatékony kikényszerítése szankciókkal az euróövezetben (a GDP 0,2 százalékát kitevő fix, és 0,3 százalékára rúgó változó pénzbírság) – sorolta a főosztályvezető-helyettes.

A második kör

Mindezek azonban még mindig nem voltak elegendőek, ezért született meg az euróövezeti országok számára a 2 pack, melyet várhatóan 2012 első felében fogadnak majd el. Ez előirányozza a középtávú költségvetési terv Európai Bizottságnak való bemutatását április 15-ig, valamint szigorított felügyeletet ír elő az eurózóna pénzügyi segítségben részesülő tagállamai esetében. Szintén a 6 pack mellé alkották meg a Költségvetési Paktumot, amelyet 25 tagállam írt alá, és mely az euróövezeti országokra nézve kötelező. Ez többek között az államadósság-csökkentést szabályozza, valamint előirányozza a költségvetési szabályok rögzítését a tagállamok alkotmányában. A 3 százalékos hiányszint túllépése esetén gazdasági partnerprogram kidolgozását vetíti előre az érintett tagállamnak. Magyarországnak természetesen érdeke a zóna stabilitása, ugyanakkor jelenleg még az eurózónára vonatkozó kötelezettségeket nem tudja vállalni – összegzett Mocsáry Péter.

EU Európai Unió gazdasági válság

Ez is érdekes lehet

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.

© 2024logo