Bokrétaünnep: Agóra, minek nevezzelek? + FOTÓK

Nagy öröm és büszkeség egy építő számára, ha az épület eléri a legmagasabb fokát, és a régi szép hagyományoknak megfelelően kitűzheti az ingatlan tetejére a bokrétát – hangsúlyozta Csada Lászlóné, a KÉSZ Építőipari Zrt. vállalkozási igazgatója azon az ünnepségen, melyet a Szeged Agóra Pólus bokrétaünnepére hívtak össze a sajtó munkatársai számára.

A város új kulturális és közművelődési központjának öt hónappal ezelőtt megkezdett építéséről

Botka László

polgármester beszélt. „Lenyűgöző, amit a kivitelezők ennyi idő alatt elértek, s minden reményünk és lehetőségünk megvan arra, hogy határidőre, szeptember 15-re elkészüljön a beruházás” – mondta. Az Agórára az önkormányzat összességében 1,7 milliárd forintnyi uniós támogatást nyert, amit 566 millió forinttal egészített ki saját forrásból. Ennyiből épül meg a négyszintes, 6751 négyzetméteres intézmény, amelynek legfontosabb funkciója, hogy a szegedi tudomány eredményeit juttassa el modern installációkon keresztül, közérthető módon a helyiekhez, a hozzánk érkező turistákhoz. A házba költözik az önkormányzat egyik intézménye, a Százszorszép Gyermekház. Ennek megfelelően fontos cél, hogy az intézmény ebben az új környezetben a tudományos eredményeket is közel tudja vinni a diákokhoz, a gyerekekhez, meg tudja azt szerettetni velük. A beruházás méltó példája annak, hogy Szegeden együttműködésre és összefogásra van szükség, hogy sikereket tudjunk elérni, hangsúlyozta a polgármester, hiszen az önkormányzat az SZTE-vel, a Szegedi Biológiai Kutatóközponttal és a Neumann János Társasággal fogott össze, s a létesítményben lévő funkciók is ez alapján lesznek elosztva. Az SZBK laborokat rendez be, a Neumann Társaság a híres informatikatörténeti múzeumát helyezi itt el méltó körülmények között, az egyetem pedig a legmodernebb eszközöket, technológiákat fogja bemutatni és közelebb hozni a látogatókhoz. Az Agóra csatlakozik a városrehabilitációs programhoz, hiszen a vízszintes épület mellett egy 1643 négyzetméter új zöld terület és közpark, valamint 78 új parkolóhely is épül.

Maga az épület is kuriózum lesz, hiszen energiatakarékos megoldásként napkollektoros és hőszivattyús rendszer fogja az energiaellátást biztosítani. Minden adott a sikerhez, egy valami azonban hiányzik – figyelmeztetett Botka: az új létesítménynek még nincsen neve. Ahhoz, hogy a szegediek ezt az egyedülálló új létesítményt magukénak érezzék és szeressék, el is kell nevezniük. A korábbi időszakban a polgárok lelkesen részt vettek különböző névadási programokban, az északi Tisza-híd is így kapta új nevét, továbbá az új villamosok színét is a szegediek választották. A mai nappal névadó programsorozatot hirdetett meg a polgármester, a korábbi gyakorlatnak megfelelően nevet szeretnének találni az épületnek. Holnaptól a helyi napilap vagy a város portálján lehet javaslatokat tenni, illetve a városházán elhelyezett ládákban leadni az új névre vonatkozó elképzeléseket. Egy hónapig tart a névadás ezen szakasza, majd egy zsűri kiválasztja az öt legjobb javaslatot. Ezt követően szintén interneten vagy levélben lehet szavazni május 21-ig, Szeged napjáig a legmegfelelőbb névre. A polgármester gratulált a félidőben a kivitelezőnek, és hasonló sikereket kívánt nekik az elkövetkező hónapokban is. Ezt követően a város részéről Botka László, az SZTE képviseletében

Minkó Mihály

, az MTA SZBK részéről

Ormos Pál

főigazgató, a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság nevében

Alföldi István

igazgató, valamint a stratégiai partnerek képviselői, vezetői szalagokat kötöttek egy fenyőfára, amely a bokrétát jelképezte. A fát aztán egy óriási daru emelte fel az épület legmagasabb pontjára.