Sólyom László 70 éves

Hetvenedik születésnapját ünnepli január 3-án Sólyom László jogtudós, az Alkotmánybíróság első elnöke, Magyarország 2005 és 2010 közötti köztársasági elnöke. Az MTVA-Sajtóadatbank az alábbiakban közli életrajzát:

Sólyom László

Pécsett született, szülővárosában végezte jogi tanulmányait, diplomát 1964-ben szerzett. Bírósági fogalmazóként kezdett dolgozni, közben könyvtárosi képesítést is szerzett. 1966-tól a jénai egyetem jogi fakultásán, a polgári jogi tanszéken volt tanársegéd, s német polgári jogból is doktorált. 1969 és 1983 között az MTA Állam- és Jogtudományi Intézetében, 1970 és 1975 között az Országgyűlési Könyvtárban volt tudományos kutató. 1983-tól az ELTE jogtudományi karának polgári jogi tanszékén egyetemi tanár, 1996-tól a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára, s 2002-től az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem egyetemi tanára is. Ösztöndíjjal tanulmányutat tett a berkeleyi Kaliforniai Egyetemen, a kölni, a frankfurti egyetemen és a hamburgi Max Planck Intézetben. 1999-2000-ben a Kölni Egyetem vendégprofesszora volt, s ott 1999-ben díszdoktorrá választották. Kutatási területe: a polgári jog története, összehasonlító polgári jog, alkotmányjog. Kezdettől fogva részt vett a Duna-mozgalomban, a Duna Kör alapító tagja, az 1980-as évek elejétől a nem hivatalos környezetvédelmi mozgalmak jogi tanácsadója. 1987-ben a Magyar Demokrata Fórum alapító tagja, 1989-ben elnökségi tagja volt, és tevékenyen részt vett az Ellenzéki Kerekasztal munkájában is. 1989-től az Alkotmánybíróság elnökhelyettese, 1990 és 1998 között elnöke volt. Az ő vezetésével működő testület több fontos kérdésben is jelentős határozatot hozott, ilyen volt például a halálbüntetés eltörléséről, a köztársasági elnök jogállásáról, a népszavazás alkotmányos tartalmáról, a terhességmegszakításra vonatkozó jogszabályokról, vagy a kárpótlási törvényről szóló döntés. Sólyom László 1994-től a Nemzetközi Jogászbizottság, 1998-tól az Európa Tanács Velence-bizottságának tagja volt. Az Országgyűlés 2005. június 7-én a harmadik köztársaság harmadik elnökévé választotta. Jelölését a Védegylet javasolta, majd a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség és a Magyar Demokrata Fórum támogatta. Hivatalba lépési ünnepségét 2005. augusztus 5-én tartották a Sándor-palota Tükörtermében, hivatalát 2010. augusztus 5-ig töltötte be. 1975-ben az állam- és jogtudomány kandidátusa lett, 1981-ben elnyerte a tudomány doktora fokozatot. 2001 óta a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. 1999-ben Humboldt-díjjal, 2003-ban Nagy Imre-érdemrenddel tüntették ki. Publikációi hazai és külföldi szaklapokban láttak napvilágot, könyvei közül több külföldön is megjelent. Sólyom László német, angol és francia nyelven beszél. Felesége tanárnő, két felnőtt gyermeke és tizenegy unokája van.