Megkezdődhet az elismerést kérő egyházak akadémiai vizsgálata

Megkezdődhet az elismerés iránti kérelmet benyújtó egyházak akadémiai vizsgálata, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) ezzel foglakozó bizottságában - jelentette be Lukács Tamás, az emberi jogi, kisebbségi, civil-és vallásügyi bizottság KDNP-s elnöke hétfői sajtótájékoztatóján, ahol azt is közölte, hogy az elismerést kérő 82 egyház közül az alaki vizsgálatok alapján 37 felel meg törvénynek.

Lukács Tamás

elmondta, hogy hétfőn az emberi jogi kisebbségi, civil-és vallásügyi bizottság levélben kérte fel

Pálinkás Józsefet

, az MTA elnökét, hogy a december 30-án elfogadott egyházügyi törvény alapján az akadémia végezze el a törvényben meghatározott vizsgálatokat. Közölte: az MTA elnöke által erre a célra létrehozott bizottság elnöke

Hámori József

, tagjai

Szuromi Szabolcs Anzelm, Gál Botond, Sólyom Jenő, Hamza Gábor, Balogh Margit

és

Tóth Ágnes.

Lukács Tamás közölte azt is, hogy tavaly december 20-ig 82 egyház nyújtott be az Országgyűlés általi elismerési kérelmet, ebből a törvény követelményeinek alaki vizsgálat alapján 37 felel meg. A politikus hangsúlyozta, hogy a bizottságnak nem teológiai, hanem vallástörténeti, vallásszociológiai kérdésekben kell állást foglalnia, annak érdekében, hogy kiderüljön, az egyházi státusz megadása indokolt-e. Arról is beszélt, hogy a bizottság vizsgálja majd mi az európai joggyakorlat, illetve azt is, hogy bizonyos kérdésekben Magyarország külügyi vagy egyházpolitikai érdekét hogyan lehet megvalósítani. A KDNP-s képviselő hangsúlyozta, hogy az egyházügyi törvény megalkotása során az európai trendnek és a jogrendnek megfelelően többszintű vallási közösségi rendszer jön létre, ugyanakkor az egyházi és egyesületi státusz között nem olyan nagy a távolság, hiszen a törvény rendelkezik arról is, hogy az intézményfenntartó egyesületek is köthetnek megállapodást az állammal. Az év végén elfogadott jogszabállyal ismét tizennégy egyházat ismert el a parlament, ugyanazokat, amelyeket a nyáron elfogadott, ám az Alkotmánybíróság (Ab) által közjogi érvénytelenség miatt megsemmisített egyházügyi törvényben. Azok a vallási közösségek, amelyek nem kerültek bele ebbe a listába, de tavaly december 20-ig kezdeményezték a szakminiszternél jogállásuk fenntartását, január 1-jével nem veszítik el egyházi státuszukat, arról február végéig dönt a parlament. A többi, korábban egyházként működő, de újbóli nyilvántartásba vételét nem kezdeményező vallási közösség egyesületként működik az év elejétől. Ugyanakkor e szervezeteknek regisztrációs kötelezettséget ír elő a törvény, amelynek alapján 2012. február végéig kezdeményezniük kell az egyesületként történő nyilvántartásba vételüket. Ha ezt elmulasztják, 2012. március 1-jén jogutód nélkül megszűnnek. Az akadémia bizottság azért jött létre, mert az egyházügyi törvény szerint az emberi jogi kisebbségi, civil-és vallásügyi bizottság a Magyar Tudományos Akadémia elnökének állásfoglalását kéri arról, hogy teljesülnek-e az egyesületek egyházzá nyilvánításához szükséges, a szervezetek tevékenységével, tanításával és múltjával kapcsolatos feltételek, amelyeket a törvény előír. A feltételek között szerepel, hogy a szervezet legalább száz éve működjön nemzetközi szinten, vagy legalább húsz éve szervezett formában, egyesületként Magyarországon.