Deutsch: A kettős mérce ellentétes az európai értékekkel

A tárgyszerű kritikák mellett szép számmal érték hazánkat súlyos csúsztatásokra épülő pártpolitikai indíttatású támadások Deutsch Tamás szerint. Az európai parlamenti képviselő portálunknak elmondta, a strasbourgi EP-vita fordulópont volt több szempontból is.

- Hogyan értékeli, az unió részéről kritikák érték hazánkat vagy támadásnak tekintsük az elmúlt időszak Magyarországgal szemben megfogalmazott észrevételeit?

- Tartalmilag nézve az európai politika színpadán vagy a sajtóban megjelenteket, akkor két egymástól jól elválasztható, elkülönítendő vonulattal találkozhatunk. Egyrészt olyan kritikával, ami tárgyszerű, megfontolandó, amelynek tartalmi elemeiről érdemes és kell is tárgyalnunk az Európai Bizottság képviselőivel vagy adott esetben más uniós országok kormányaival. A magyar kormánynak, parlamentnek vagy épp embereknek is lehet véleménye arról, hogy mi történik Németországban, Spanyolországban vagy Ausztriában. A másik része a megjelenteknek azonban minden alapot nélkülöző, súlyos tartalmi tévedésekre, csúsztatásokra építő állítás volt, ezekkel nem lehet mit kezdeni, azt leszámítva, hogy el kell mondanunk, hogy miért nem igazak, miben bántónak, esetenként méltatlanok. Ehhez szorosan kapcsolódva a stílusát tekintve is kétfajta megnyilvánulással találkozhattunk. Egy meglehetősen erős, pártpolitikai indíttatású, alapvetően az európai baloldal véleményét megjelenítő támadássorozat volt megfigyelhető, aminek az okai világosak, jól ismert gyakorlata az európai baloldalnak. Bárhol Európában, ahol polgári, nemzeti elkötelezettségű, jobboldali konzervatív kormányok nyernek, fellármázzák először az adott ország közvéleményét, majd az egész európai nyilvánosságot. Azt a meglehetősen méltatlan és valótlan állítást kürtölik világgá, hogy veszélyben van a demokrácia, hogyha Franciaországban

Nicolas Sarkozy

, Olaszországban

Berlusconi

, Németországban

Angela Merkel

, Magyarországon

Orbán Viktor

nyer. Ez egy világos pártpolitikai motiváció, egy ideológiai megközelítése az eseményeknek. Magyarország esetében is ezt tapasztalhatjuk, hiszen megsemmisítő vereséget szenvedett 2010-ben a baloldal a választásokon. Nehogy félreértsük, nem a Fidesz verte meg az MSZP-t, hanem a magyar választópolgárok elsöprő többsége a Fideszt és KDNP-t támogatta, s nagy részük úgy, hogy megvonta a szocialistáknak korábban adott bizalmát. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a külföldi lapok vagy éppen európai parlamenti felszólalások egy részében nem Orbán Viktort, nem a magyar kormányt, sőt nem is a Fideszt kritizálták, hanem Magyarországot, a magyar embereket. Őket minden ilyen méltatlan támadástól meg kell védeni.

- Orbán Viktor a Magyarországról szóló európai parlamenti vitában közel három órán át hallgatta az európai képviselők kritikáit a kormány elmúlt másfél éves munkájáról. Hogyan értékeli Strasbourgban elhangzottakat?

- Fordulópont volt szerintem az európai parlamenti vita, nagyon sokak számára világossá tette itthon és szerte Európában is, hogy mik a tények, ezáltal tisztult a kép. Nagymértékben lelepleződtek a méltatlan támadások, ezáltal enyhültek a bírálatok is, sőt szinte már-már cikivé, vállalhatatlanná váltak a minden alapot nélkülöző állítások, melyeket korábban lelkiismeret-furdalás nélkül lehetett megfogalmazni. Másrészt az Európai Bizottság tényszerűn összegyűjtötte, hogy mik a kifogásai az egyes elfogadott törvényekkel kapcsolatban. Ezek egy tárgyszerű eszmecsere lehetőségét teremtették meg, ami megkezdődött meg bizonyos értelemben

José Manuel Barroso

és Orbán Viktor között Brüsszelben, illetve folyik a magyar kormány és EB szakértői között.

- Nehéz, hosszú tárgyalássorozat elé néz hazánk?

- Komoly szakmai felkészültséget igényelnek az ilyen tárgyalások, de nem lesznek hosszúak, hiszen egy hónapot adott az Európai Bizottság arra, hogy kifejtsük az álláspontunkat, s utána mérlegelik azt. Abban a mederben folynak az események, mely medret annak a klubnak a játékszabályai leírnak, mely klubhoz mi magyarok önként csatlakoztunk. Százszámra vannak úgynevezett kötelezettségszegési eljárások az EU-ban, hazánk esetében is több mint egy tucatnyi ilyen volt, most újabb három indult el. Ha nem lesz egyetértés annak tekintetében, hogy az európai normáknak megfelel-e valami vagy sem, akkor végül az Európai Bíróság dönt a kérdésben. Az ilyen esetek egy része eljut a bíróságig, míg máskor az Európai Bizottság elfogadja a tagállam álláspontját, illetőleg a tagállam elfogadja részben vagy egészében a bizottság kritikáját. Ez a rendje a dolgoknak, ettől tud az európai értékek őreként tevékenykedni az Európai Bizottság. A miniszterelnök is hangsúlyozta, nem alapvető dolgokat kritizáltak. Vannak észrevételek, melyekkel egyetértünk, s a változtatás hogyanjáról kell konzultálnunk. Akadnak viszont olyanok is, melyek esetében ragaszkodni fogunk az álláspontunkhoz, megfelelő szakmai érvekkel tudjuk alátámasztani.

- Más esetekben is ilyen jelentős visszhangja volt egy-egy kötelezettségszegési eljárásnak?

- A magyar kormány, parlamenti többség politikához kapcsolódó ars poeticája, stílusa sok tekintetben az újdonság erejével hat Európában. Részben ennek is köszönhetően a kritikus vélemények, hiszen az újszerű mindig egyfajta idegenkedést is kivált. Bizonyára vannak olyanok is, akik okkal illetnek kritikával. Itt is az a fontos, hogy ne kettős mércét alkalmazzanak. Ha valami stílusát tekintve kifogásolható Magyarországon, akkor ugyanúgy kifogásolható Észtországban, Franciaországban vagy éppenséggel Lengyelországban. A kettős mércét azonban nem szabad elfogadni, hiszen ez önmagában ellentétes az európai értékekkel.