A madéfalvi veszedelemre emlékeztek a székelyek

A madéfalvi veszedelem néven hírhedtté vált, XVIII. századi osztrák katonai megtorlás 248. évfordulójára emlékeztek a kelet-erdélyi Madéfalván, ahol Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke kifejtette: a székelység minden veszteséget, tragédiát túlélt, és képes volt újrakezdeni.

A politikus szerint a madéfalvi veszedelem emlékét olyan közösség múltjaként kell értelmezni, amely minden veszteséget túlélt, minden tragédián túltette magát, és képes volt újrakezdeni. Rámutatott: a mai székelyek örökölték elődeik makacsságát, kitartását és hazaszeretetét, tudnak építkezni, és ragaszkodnak szabadságukhoz, jogaikhoz.

Kelemen

kifejtette: hisz abban, hogy a romániai magyarok az elmúlt húsz évben felmutatott összefogást a huszonegyedik században is képesek továbbvinni az örökségbe kapott értékek megőrzése érdekében. "Azt üzenjünk Madéfalváról, hogy a székely emberek, az erdélyi magyarok szabadságszerető emberek, tisztelik azt, aki tiszteli őket, szeretik a szabadságot, és szeretnek a saját sorsukról dönteni - mondta Kelemen Hunor.

Mária Terézia

császárnő 1760-ban elrendelte a kuruclázadás leverésekor megbízhatatlannak nyilvánított és felszámolt székely határőrség újbóli felállítását. A székelyek sérelmezték, hogy idegenben is kell majd szolgálniuk német vezénylet alatt, és katonai szolgálatuk fejében nem nyerhetik vissza régi szabadságjogaikat. Nagy részük ezért elbujdokolt az erőszakos sorozás elől, mintegy 2500-an azonban összegyűltek az Olt-menti Madéfalván, és tiltakozó petíciót fogalmaztak Mária Terézia számára. A császári csapatok

Adolf Buccow

tábornok parancsára 1764. január 7-én hajnalban ágyúkkal lőtték Madéfalvát, véres mészárlást rendezve.