A három volt megyei kórház vezetője elégedett az átadás-átvétellel

A fekvőbeteg-intézmények állami kézbe kerülése Csongrád megyében három kórházat érintett. Mindhárom intézmény vezetője elégedett volt az átadás-átvétellel, mint hangsúlyozták, a GYEMSZI szakemberei felkészülten érkeztek a kórházakba.

Mint ismeretes január elsejétől állami tulajdonba kerültek a fővárosi és a megyei fekvőbeteg-ellátó intézmények, majd az év folyamán a teljes egészségügyi ellátórendszer átalakul. A Nemzeti Erőforrás Minisztériumhoz kerültek a kórházak, amelyen belül a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézetet (GYEMSZI) jelölték ki fenntartónak, a vagyonkezelő pedig a szintén a minisztérium alá tartozó Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. A GYEMSZI arról tájékoztatta portálunkat, hogy az egyes intézményeket érintő elkészített javaslatokat január folyamán még egy alkalommal megtárgyalják az érintettekkel, s ezután készül el az a végleges javaslat. Ezt átkerül az ÁNTSZ-hez, végül ők adják ki a végleges területi ellátási kötelezettségeket. Az adatfeldolgozás időigényes, hiszen több tízezer szerződést kell áttekinteni.

A három volt megyei kórház a számok tükrében

A deszki, makói és szentesi kórházban 2011-ben összesen 1428 dolgozóval látták el feladataikat. A megyei önkormányzat sajtóosztályának tájékoztatása szerint az intézmények méreteihez igazodva a legtöbb, 728 munkavállaló a Dr. Bugyi István Kórházban volt tavaly, a Mellkasi Betegségek Szakkórházában pedig 234-an dolgoztak. Ez utóbbi intézménynek egyébként nincs adóssága, sem lejárt szállítói tartozása.

A makói kórház főigazgatója,

Baráth Lajos

portálunknak elmondta, lejárt szállítói tartozásaik rendezésére közel 114 millió forintot kaptak, a szentesi intézményt vezető Várkonyi Andrea pedig arról tájékoztatott, amikor decemberben visszavette a kórház vezetését, a korábbinál 50%-kal magasabb adósságállományt örökölt. „Akkor erre egy intézkedési tervet dolgoztunk ki, ám ennek a kifutási ideje nem 1-2 hónap, hanem években mérhető. A kórház lejárt adósságállománya 550 millió forint volt. Ennek rendezésére kapott intézményünk először 132 millió forintot” – tette hozzá a Várkonyi. Ezt az összeget kizárólag lejárt határidejű szállítói tartozás rendezésére fordították. A kórház január elején újabb 126 millió forintot kapott, ezt azonban egyelőre nem használtak fel, ugyanis az államtitkárság tájékoztatása szerint a GYEMSZI-vel közösen fogják lefolytatni a tárgyalásokat azokkal a beszállítókkal, akik felé jelentős adósságállományt halmoztak fel. Egyelőre a pénz az intézmény számláján van, várják az iránymutatást, hogy kinek mennyit utaljanak ebből az összegből. A megye fenntartóként tavaly a makói intézménynek 45,7 millió forintot, míg a szentesinek közel 48 és fél milliót folyósított „visszafizetéssel terhelt intézményfinanszírozás” címszóval. Makó 2004 óta összességében több 477 milliót kapott a fenntartótól, míg a szentesi kórház 2006 és 2011 között 363.5 milliót. Pályázati források előfinanszírozására a Csongrád Megyei Önkormányzat e két intézménynek az elmúlt esztendőben összesen több mint 58 millió forintot juttatott.

A főigazgatók elégedettek az átadás-átvétellel

„A Semmelweis-terv alapvetően az egészségügy megmentését tűzte ki célul” – magyarázta Baráth Lajos. A Dr. Diósszilágyi Sámuel Kórház-Rendelőintézet főigazgatójától megtudtuk, két szakasza volt az átadás-átvételnek. Az intézmények leltárt készítettek az állami vagyonkezelő felé, majd egy héttagú bizottság látogatott el a kórházba. Az átadásról szóló jegyzőkönyvet december 30-án írták alá Budapesten. „Ezzel egyidejűleg megváltozott a korábbi bankszámlavezetés, hiszen a kórházak és egészségügyi intézmények központi kincstári körbe kerültek. Fontos, hogy az államosítással egyidejűleg az intézmények, kórházak lejárt szállítói állományaik rendezésére kétszer is utalást kaptak” – tette hozzá. Szentesen december 7-én és 8-án zajlott le az átadás-átvétel.

Várkonyi Katalin

úgy értékeli, a GYMESZI munkacsoportja felkészülten érkezett a a Dr. Bugyi István Kórházba, s korrektül, a szakma szabályai szerint zajlott le a folyamat. „Kórházunknak további adatokat kell szolgáltatnia még ebben hónapban, hiszen az átadáskor csak a december 7-éig aktuális pénzügyi adatokkal, szerződésállománnyal rendelkeztek. Január 31-éig egy teljes beszámolót kell benyújtanunk, hogy teljes egészében láthassák a tavalyi esztendőnket” – részletezte a soron következő feladatokat. A deszki szakkórházat igazgató

Bálint Beatrix

is hasonlóan látja a helyzetet. „Rengeteg formanyomtatványt töltöttünk ki, mindent elektronikusan kértek, profi módon. Úgy tűnt, mindenki meg volt elégedve az eddigi munkánkkal, bár ezt nem az én tisztem mondani” – fogalmazott. Meggyőződése, hogy az ellátást és az intézményt jó irányba akarják terelni.

A végleges struktúrák kialakítása folyamatban van

A Semmelweis-terv szerint április végéig alakítják ki a végleges szakmai struktúrát, ami tartalmazza majd az ágyszámot, az osztályokat és feladatokat egyaránt, ezért erről nem tudnak még konkrétumot mondani a főigazgatók. Egy biztos, május egytől fognak az új ellátórendszer szerint az intézmények a maghatározott kapacitással, és új vezetéssel működni. Szentesen nem számítanak jelentős változásra, Makó esetében azonban még vannak kérdéses területek. Korábban arról volt szó, hogy az aktív ellátás teljesen megszűnik ott, ám, a tárgyalások első fordulóját sikeresnek értékeli Baráth Lajos. „Ahhoz képest, hogy mind a nyolc szakterületet megszűnésre ítélték, ehhez képest most három megmaradása kérdéses. Nem mindegy, hogy Makó és térsége esetén az aktív ellátás továbbra is meglesz-e. Biztos, hogy marad a sürgősségi ellátás, a sebészet, a belgyógyászat, az intenzív és a pszichiátria” – sorolta az osztályokat. A neurológia, a gyerekgyógyászat, illetve a szülészet-nőgyógyászat léte azonban kérdéses. A makói szülészet megmaradását az teszi kérdésessé, hogy az előírások szerint azok maradhatnak meg, ahol 500-at meghaladó a szülésszám évente. Ennek a kritériumnak a makói kórház azonban nem felel meg, ott 300 szülés jut egy esztendőre. „Nem tudunk megfelelni a kritériumoknak, ezért úgy gondoljuk, egy modellt kell kidolgozni, s ennek országos bevezetését szeretnénk megcélozni” – mondta el Baráth Lajos. Egy anya-gyermek centrum létrehozásán gondolkoznak, ami lényegesen költséghatékonyabb struktúrával működhetne. A kórházak élén is várhatóak személyi változások. Ezzel kapcsolatban

Szócska Miklós

egészségügyi államtitkár az MTI-nek elmondta, mindenki munkájára számítanak, de a tulajdonosváltással együtt általános tisztújítás is lesz az intézményekben. Hangsúlyozta, ennek során „nem lesz boszorkányüldözés”, de ez egy jó lehetőség például azok esetében, akik az elmúlt időszakban nem gazdaságosan, nem felelős vezetőként irányították intézményüket; viszont a jól dolgozó vezetőket megerősítik pozíciójukban. Mint megtudtuk, a három volt megyei intézmény vezetője pályázni fog a vezetői posztra.