Uránbánya és új atomerőmű? – Fellegi Tamás a szabadegyetemen + FOTÓK

Kiemelten fontos lenne az államok úgynevezett energiamixének a megválasztása, ezek egyeztetése. Magyarországon pedig építeni kell egy új atomerőművet is 2030-ig - mondta el Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter a Nemzeti Energiastratégiáról tartott előadásán az Energia Szabadegyetemen.

A célok, stratégiák és eszközök miként találkoznak az energetika területén, létezik-e az energiapolitikának egyáltalán egy egységes stratégiája? – adta meg előadásának alaphangját e kérdéssel a miniszter.

Fellegi Tamás

szerint több szempontot érdemes végigvenni, mikor egy ország energetikai irányait meghatározzuk. Felmerülnek egyszerre nemzetpolitikai kérdések épp úgy, ahogy geopolitikaiak, és bizony egyre gyakoribbak a konfliktushelyzetek főként az energiafüggőség miatt – tudtuk meg az előadáson. Célok és érdekek között kell lavírozni. „Nem szabad olyan számokat figyelmen kívül hagyni, mint például, hogy az ország földgázforgalma 10 milliárd köbméter, az egyik vezető európai szolgáltatóé, az E.ON-é 80 milliárd a kontinensünkön. A gáz tehát stratégiai kérdés, ahogy az elérhető árú élelmiszer, a ritka földfémek és a víz is. A különböző államoknak más-más az érdekük. Lengyelország energiája főleg a szénre épül, az övé az, hogy tiszta szénfelhasználás legyen, az atomenergia kivezetése például a szénalapú energia felhasználását növeli” – hangsúlyozta a miniszter.

1 trillió euró kellene energetikai fejlesztésekre

Fellegi kiemelte, hogy még az USA-ban is belép e területre az állami támogatás fontossága, mely nálunk eddig ott hibázott, hogy az állam nem a termelést támogatta, hanem a felhasználást. Fontos döntésként értékelte a tárcavezető, hogy az Európai Unió hazánk elnöksége alatt elfogadta: az energetikában 2014-re egységesíteni kell a piacot, azaz a szabályozói, engedélyezési, felhasználási feltételeket közel kell hozni egymáshoz. „A szabványok egységesítését 2014-re ütemezte elő az EU, efelől azonban komoly kétségeim vannak. Ráadásul cél az is, hogy 2015-re meg kell szüntetni az energiaszigeteket az EU-ban, akár földrajzilag, akár strukturálisan. Kardinális probléma az is, hogy miközben az egységesítést előírja az unió, a nemzeti energiamix – milyen arányban használnak különböző energiákat az egyes államok – kérdését a kormányok saját döntéseire bízza. Pedig e terület kihat az egész unióra. Ha megnézzük a német atomdöntést például, hogy leállították hat reaktorukat, ezt megérezte a nemzetek közössége. A németeknél 20% körüli volt az atomenergia felhasználása, a termelésük pedig 40%, a maradékot exportálták, ez hiányozni fog a piacról. Az unión kívüli országoktól (Norvégia, Oroszország) kellett többet behozni” – fogalmazott Fellegi, aki kiemelte, hogy 1 trillió eurót kellene energia infrastruktúrába befektetni az EU-ban, hogy az egységes energiapiac hatékonyan tudjon működni.

Beindul az urán- és a szénbányászat is?