A szlovák állampolgársági törvény sérti az EU alapjogi chartáját, az abban megfogalmazott szabad identitásválasztás jogát - véli Navracsics Tibor, aki ebben az ügyben levélben fordult az Európai Bizottság alelnöki rangú igazságügyi biztosához, majd erről négyszemközti megbeszélést is folytatott vele.
A miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter Brüsszelben részt vesz az uniós országok igazságügyi minisztereinek tanácskozásán. Magyar újságírók érdeklődésére elmondta: előző este - a néppárti igazságügyi miniszterek brüsszeli vacsorája után - külön megbeszélést folytatott
Viviane Redinggel.
Ennek során szóban is felvetette neki azt, amit az előző hét végén hozzá intézett levélben már jelzett, nevezetesen, hogy a szlovák állampolgársági törvény ellentétben áll a szabad identitásválasztás jogával. "Szerintem az Európai Uniónak túl kell lépnie azon, hogy ez szlovák-magyar konfliktus lenne, mert ... az alapjogi charta sérelméről van szó" - mondta a miniszterelnök-helyettes az újságíróknak. Felhívta a figyelmet arra, hogy a charta biztosítja az uniós polgárok számára az identitás megválasztásának szabadságát. Úgy vélekedett, hogy az Európai Bizottságnak, amely az uniós jog - így azon belül a charta - őrzője, fel kell lépnie, ha azt sérelem éri. "Abban az esetben, ha egy demokrácia megfosztja a saját polgárait az állampolgárságtól, tehát szankciót alkalmaz azokkal a polgáraival szemben, akik az identitásválasztás szabadságával élnek, ez szerintem demokrácia-probléma" - jelentette ki
Navracsics Tibor
. Hangsúlyozta azt is, hogy a szabad identitásválasztás nem "egy sokadik jog", hanem a modern demokráciák egyik alapjoga. Elmondta, hogy Viviane Reding biztosította őt arról: Brüsszelben tüzetesen megvizsgálják a kérdést, és a közeli jövőben írásban választ adnak a magyar felvetésre. A miniszterelnök-helyettes beszámolt arról is, hogy a hétfő esti találkozón Reding érdeklődött a magyar adatvédelmi szabályozás felől. Arra volt főként kíváncsi, hogy az adatvédelmi hatóságról szóló törvényben mennyire biztosított a függetlenség intézményi és szabályozási szempontból. Navracsics válaszában kifejtette: az adatvédelmi hatóság jogi szabályozásának mikéntje nem ismeretlen más vonatkozásban sem Magyarországon. "Ilyen például a Gazdasági Versenyhivatal, amelynek a politikai függetlenségét senki nem kérdőjelezi meg. Analógiát használva ebből adódik, hogy az adatvédelmi hatóság is politikailag független a szándékaink szerint, hiszen a köztársasági elnök nevezi ki vezetőjét, és semmilyen formában nincs alárendelve a napi politikának, sőt, státusát tekintve attól el is különített" - ismertette álláspontját az újságírókkal. Mint mondta, úgy látta, hogy a válaszok nagyrészt megnyugtatták Redinget, de hozzátette: a magyar fél levélben részletesebb magyarázatot és tájékoztatást is ad majd. Az igazságügyi EU-biztos a bírák nyugdíjkorhatárának magyarországi szabályozására is rákérdezett, Navracsics szerint abban a szövegösszefüggésben, hogy az diszkriminatív jellegű-e. A magyar miniszterelnök-helyettes úgy érzi, meg tudta nyugtatni, hogy nem, hiszen világossá tette azt, hogy az általános nyugdíjkorhatárhoz kötés megfelel a magyar általános trendnek, egy általános jellegű szabály érvényesítéséről van szó.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.