Sok még a tennivaló a roma stratégia sikere érdekében

Az európai romák helyzetéről rendezték vitát az Európai Parlament mai strasbourgi plenáris ülésén. Járóka Lívia fideszes EP-képviselő beszédében az Európai Unió előtt álló négy fontos feladatra hívta fel a figyelmet: a tagállami integrációs tervek értékelésére és felülvizsgálatára; a hátrányos helyzetű kistérségeket behatároló európai válságtérkép megalkotására; a 2013-tól kezdődő többéves pénzügyi keret szabályainak átalakítására és az egyenlő bánásmódról szóló irányelv maradéktalan alkalmazására.

A témában az Európai Parlament az Európai Bizottság és a Tanács részvételével tartott vitát mai plenáris ülésén. A néppárti frakció vezérszónokaként elhangzott beszédében.

Járóka Lívia

fideszes európai parlamenti képviselő négy feladatot nevezett meg, amelyet az uniós intézményeknek mindenképpen meg kell oldaniuk a júniusban elfogadott európai roma stratégia sikere érdekében. A néppárti politikus szerint először az intézményes és koordinációs kereteket kell véglegesíteni, amelyhez az Európai Bizottságnak ígéretéhez híven szigorú ellenőrzésnek kell alávetnie az év végégig benyújtandó tagállami integrációs stratégiákat, valamint ajánlásokat is meg kell fogalmaznia azok felülvizsgálata érdekében. Másodsorban - hangsúlyozta Járóka Lívia - az Európai Parlament márciusi jelentésével összhangban el kell készíteni azt az európai válságtérképet, amely közös statisztikai jellemzőik alapján felméri azokat a súlyos strukturális problémákkal küzdő mikrorégiókat, ahol azonnali beavatkozás szükséges. A fideszes képviselő kifejezte reményét, hogy az Európai Bizottság felügyelete alatt és az Európai Alapjogi Ügynökség közreműködésével jelenleg folyamatban lévő felmérés megfelel majd ezeknek a kívánalmaknak. Harmadik feladatként Járóka az EU következő, 2013-at követő többéves pénzügyi keret szabályainak átalakítását nevezte meg, hogy a nemzeti és uniós források tartós és jelentős javulást eredményezhessenek a romák életkörülményeiben. Példaként a képviselő a programok nagyobb területi és időbeli lefedettségét, a minőségi közszolgáltatások uniós finanszírozhatóságát és a társfinanszírozás szabályainak felülvizsgálatát említette. Negyedik feladatként Járóka Lívia kijelentette: az egyenlő bánásmódról szóló 2000/43-as uniós irányelvet a tagállamoknak maradéktalanul át kell ültetniük, a Bizottságnak pedig ki kell kényszerítenie annak végrehajtását, továbbá jelentősen meg kell erősíteni a tagállami esélyegyenlőségi szerveket is. Válaszában

Elżbieta Radziszewska

, a lengyel kormány esélyegyenlőségi megbízottja Európa szégyenének nevezte a romák tarthatatlan életkörülményeit, és megerősítette, hogy a Tanács kiemelt figyelmet szentel a stratégia végrehajtásának, így a tagállami stratégiák megfelelő komplexitásának. A lengyel soros uniós elnökség képviselője továbbá kiemelte Járóka Lívia jelentéstevői munkáját az Európai Parlament márciusban elfogadott, a romák társadalmi befogadását célzó uniós stratégiáról szóló jelentésével kapcsolatban.

Androulla Vassiliou

, az Európai Bizottság oktatásért, kultúráért, többnyelvűségért és ifjúságpolitikáért felelős biztosa felszólalásában az európai keretstratégia létrejöttéhez vezető politikai és intézményi konszenzust méltatta és megerősítette, hogy a Bizottság elkötelezett annak hatékony végrehajtása iránt. A biztos hangsúlyozta továbbá, hogy a cél egyenlő hozzáférést biztosítani a romák számára az összes alapvető joghoz, valamint kiemelte, hogy az egyenlő bánásmódról szóló 2000/43-as irányelv megfelelő átültetését szorosan ellenőrizni fogja a testület.