Magyarország még nem mondhat le az atomenergiáról

Magyarországon még nincs alternatívája az atomenergia kiváltásának - közölte Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter pénteken Pécsen.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium vezetője az Ökopolisz Alapítványnak a Láncreakció - Tabuk nélkül az atomenergiáról című nemzetközi konferenciáján elmondta: egyszerre kell érvényesíteni a megújuló energiaforrások növekedésével, az energiatakarékossággal, valamint az energiahatékonysággal kapcsolatos szempontokat és a paksi atomerőmű bővítését, mert a kormány álláspontja szerint az atomenergia ma Magyarországon nem helyettesíthető olcsóbb, biztonságosabb, függetlenebb, fenntarthatóbb és hatékonyabb megoldások révén.

Fellegi Tamás

hangsúlyozta, hogy a kormány stratégiai kérdésként kezeli a hazai fogyasztók biztonságos, megfizethető energiaellátását. A gazdasági fejlődéssel az energiaszükséglet is növekedni fog, s ennek fedezésére középtávon elsősorban a fosszilis energiahordozók és az atomenergia lehet alkalmas a megújulók részarányának várt és támogatott növekedése mellett is. "Mivel a Magyarországon felhasznált földgáz és kőolaj döntő része importból származik, az igények nagyarányú bővülése ezért szükségképpen az ország energiafüggőségének fokozódásával járna. A kormány elsődleges nemzeti érdeknek tartja hazánk nemzetközi kitettségének mérséklését, a gazdasági geopolitikai mozgástér növelését. E megfontolások alapján az atomenergia meghatározó szerepe az energiaellátásban a továbbiakban is megőrzendő" - mondta. Hangoztatta, hogy a szaktárca támogatja új blokkok építését és tartósan számol az atomenergia legalább a jelenlegi mintegy 40 százalékos arányára az energiamixben. Ez a következő 50-60 évben meghatározza az ország energiahelyzetét, a geopolitikai következményeket. Fellegi Tamás a fukushimai katasztrófára utalva azt mondta, hogy "nincs száz százalékosan rizikómentes" erőmű. A Japánban történt események ugyanakkor összefogást, együttműködést eredményeztek, felerősítették az igényt a nukleáris létesítmények felülvizsgálatára, s további biztonságnövelő intézkedésekre is. A miniszter szólt arról, hogy az európai atomerőművek biztonsági vizsgálata keretében a közelmúltban elvégezték a paksi atomerőmű stressztesztjét, az erről szóló végleges jelentést év végéig kell eljuttatni Brüsszelbe. Az Európai Unió jövő tavasszal felülvizsgálatot tart a létesítményekben, és egyenként, várhatóan 2012 májusban, júniusban hagyja jóvá az eredményeket. "Mivel a paksi vizsgálat a legmagasabb szintű objektív eredményre vezetett, a kormánynak nincs oka a nemzeti energiastratégiába foglalt, az atomenergia felhasználására vonatkozó álláspont megváltoztatására" - mondta Fellegi Tamás. Hozzátette, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium olyan javaslatot tesz a kormány asztalára, amely tartalmazni fogja a paksi bővítéssel kapcsolatos javaslatokat és felhatalmazást kér az ehhez szükséges dokumentáció véglegesítésére, szükség esetén nyilvánosságra hozatalára, előzetes vitára bocsátására. Fellegei Tamás szerint pozitív döntés esetén 2012-ben ki lehet írni az atomerőmű bővítéséhez szükséges nemzetközi nyílt közbeszerzéseket. Úgy vélte ugyanakkor, hogy az atomenergia szerepéről a szakma és a laikus közvélemény bevonásával érdemes hasznos eszmecseréket folytatni. A végső döntés előtt szükséges minden pont megvitatása, és az összes kockázat mérlegelése is. Szavai szerint az ilyen horderejű kérdésben hozott határozatok nem születhetnek zárt ajtók mögött, de nem is fognak.

Fülöp Sándor

, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa ugyanakkor kifogásolta, hogy a zöldszervezetek a döntéshozóktól nem mindig kapnak megfelelő választ az energetikával kapcsolatos kérdéseikre. Gyakran azzal utasítják el őket, hogy az elfogadott határozat még nem jelent végleges döntést, amikor pedig később újra jelentkeznek, azt mondják nekik: a döntés már megszületett. Rámutatott: az atomenergiával összefüggésben maga is számos kérdésre keresi a választ. Például arra, miként szavatolható évszázadokra az atomhulladék biztonságos elhelyezése. Mi lesz, ha elfogy az urán, hogyan lehet majd a megújuló energiaforrásokat bővíteni, ha Magyarország az energetikára költhető forrásainak legnagyobb részét atomerőművi fejlesztésekre fordítja. Fülöp Sándor kérdésesnek tartja továbbá, hogy az energiatakarékossági és az energiahatékonysági intézkedések mellett valóban jelentkezik-e akkora energiaigény, amely szükségessé tesz újabb atomerőmű-beruházást.