Kozma: pénz nélkül nem lehet közoktatást fejleszteni

A pedagógus állások húsz százalékának megszűnésével és a társadalmi rétegek közti szakadék kiszélesedésével járhat az új köznevelési törvény - mondta Kozma József MSZP-s képviselő csütörtök délutáni sajtótájékoztatóján. Az oktatási bizottság Fidesz-KDNP-s elnöke úgy reagált: az intézmények stabil működése a legfontosabb szempont.

"Ki neveli a közt?" címmel tartott sajtótájékoztatóján az új köznevelési törvény kapcsán fejtette ki aggályait

Kozma József

szegedi MSZP-s képviselő. "Illúziót kelt az, aki úgy gondolja, hogy a közoktatást átalakítani, fejleszteni pénz nélkül is lehet. A mostani költségvetés azonban mind a magánszemélyek, mind pedig az állami intézmények elszegényedéséhez vezethet" - mondta a képviselő, aki kiemelte: a jövő nemzedékek nevelését megteremtő rendszer egy szociális válsággal küszködő országban minden eddiginél nagyobb kihívásokkal kell, hogy szembenézzen. Az adórendszerben mintegy 600 milliárdos átcsoportosítás van már ma is beállítva, amit a képviselő szerint a szegény emberektől csatornáztatnak át a gazdagabbak felé. "Ez a hatalmas mértékű elvonás nemcsak a közoktatási intézmények működését, de az elszegényedett családokat is ugyanúgy érinti, hiszen gyerekeinek nevelése ezekben az intézményekben zajlik.

A minőségi munkát meg kell fizetni

"Nincs a kormányon kívül senki jelenleg Magyarországon, aki ne mondaná, hogy ezt a törvénytervezetet vonják vissza" - állította az MSZP városi elnöke, aki átgondolatlannak tartja a köznevelési törvénytervezet számos pontját. Szerinte a hiányosságok és az alapvetően rossz koncepció arra vezethető vissza, hogy a kormány egyoldalúan hozta meg a döntéseket, nem konzultált a törvényről szakemberekkel, illetékesekkel. Kozma József szerint motiválni kellene a pedagógusokat a munka mennyiségi és minőségi növeléséhez. "Minőségi oktatáshoz minőségi pedagógusi munkára van szükség, a minőségi munkát pedig tisztességesen meg kell fizetni. Az oktatók kötelezően ellátandó órakerete, terhei megnövekednek, a szűkös anyagi keret miatt pedig pedagógusok tömeges elbocsátására lehet számítani. Szakemberek szerint akár húsz százalékuktól is meg kell, hogy váljanak az iskolák" - mondta a szocialista politikus. "A legszigorúbb minőségi követelmények pártján vagyok: legyenek magas elvárások, de akkor a törvény ezeket pontosan fogalmazza meg" - szögezte le. A 16 évre levitt tankötelezettség miatt több lesz az utcán csellengő fiatal, akiből majd állástalan, motiválatlan ember lesz, ez a probléma pedig sokkal nagyobb volumenű, mint amilyennek elsőre tűnik.

Benne volt már a levegőben

Pocsai Blanka

Fidesz-KDNP-s önkormányzati képviselő, az Oktatási Bizottság elnöke portálunknak reagált az elhangzottakra: szerinte az elsődleges szempont az iskolák, intézmények zavartalan működése. "Gyakorló pedagógusként látom a félelmet, az aggodalmat, amit a köznevelési törvény véleményezése vált ki az emberekből. A túlórák, a helyettesítések eltűnnek az elkövetkezendő időszakban, a kötelező órájuk növekedésével kell, hogy ellássák ezt a feladatot. A pedagógusok még nem tudják, hogy ez a gyakorlatban miként fog működni. Sok múlik még azon, hogy milyen körülmények vannak az adott iskolákban, milyen igény van felzárkóztatásra, illetve hogy ezeket a délutáni elfoglaltságokat a túlórák terhére milyen szakos ellátottságú pedagógusok fogják végezni." A képviselő szerint sok, a törvénytervezetben leírt változtatás időszerű volt már: nagyon sok olyat fogalmaz meg ez a köznevelési törvény, ami egyszerűen benne volt a levegőben. "A napi rutin, a napi gyakorlat kívánta ezeket a módosításokat, ezeket kimondva vagy kimondatlanul, de mindenki várta már. Az intézmények stabil működése lesz ezután is az elsődleges, legfontosabb szempont" - tette hozzá az Oktatási Bizottság elnöke.