Igazságosabb képviselői javadalmazást kér az LMP

Az LMP felszámolná "a mostani átláthatatlan és mutyizásra lehetőséget teremtő képviselői javadalmazási rendszert" - közölte szerdán az MTI-vel az ellenzéki párt, hozzátéve: javaslatuk értelmében "a képviselők saját bőrükön éreznék a magyar gazdaság alakulását, a lógósok nem kapnának pluszjuttatást, és megszigorítanánk a lakástámogatást is; utazáshoz bérlet is lenne, benzinpénz luxusautóhoz nem járna".

Az LMP szerint a képviselői fizetésnek arányosnak kell lenni az ország gazdasági teljesítőképességével, ezért azt javasolják, hogy az alapdíj meghatározásánál az előző évi, nemzetgazdasági szintű bruttó átlagbér háromszorosát vegyék figyelembe. Ezen felül csak az kaphatna javadalmazást, aki a parlamenti munkában tevékenyen részt vesz: ezért javasolják, hogy bizottsági pótdíjat csak azok a képviselők kaphassanak, akik az ülésekről nem hiányoznak - írja közleményében

Szilágyi Péter

képviselő, hozzátéve, hogy megszüntetnék a bizottsági helyettesítés lehetőségét. A fenntarthatóság érvényesítése jegyében az utazási költségtérítés meghatározása során az LMP vonzóbbá tenné a közösségi közlekedést: a képviselőknek választaniuk kellene a közösségi közlekedés és a benzinkártya között, az utóbbi esetén azonban csak 1600 köbcentis autó fogyasztásáig számolhatnának el üzemanyagpénzt. Javasolják továbbá, hogy a politikus csak akkor legyen jogosult az Országgyűlés Hivatala által biztosított lakásra, ha ő, vagy a vele egy háztartásban élő közeli hozzátartozója nem rendelkezik lakócélú ingatlannal a fővárosban. Legfeljebb 60-70 négyzetméteres ingatlant lehessen bérelni a képviselők számára - indítványozzák. Szilágyi Péter tudatja, hogy miután szerintük

Lázár János

Fidesz-frakcióvezető eredeti javaslatát a javadalmazási albizottság "alaposan felpuhította", így azt az LMP ebben a formában támogatni nem tudja.

Rubovszky György

, az albizottság kereszténydemokrata elnöke hétfőn az MTI-nek azt mondta, várhatóan jövő hétre elkészíti az Országgyűlés felelős albizottsága a képviselői javadalmazásról szóló koncepcióját, és leteszi azt az alkotmányügyi bizottság asztalára; a kodifikációs munka ezután kezdődhet. Az országgyűlési képviselők fizetéséről szóló új szabályozás előkészítésére október 18-án alakult albizottság az alkotmányügyi bizottságon belül. Az albizottság Lázár János fideszes frakcióvezető koncepciójából kiindulva dolgozza ki javaslatát. A testület november 7-i ülésen elhangzottak szerint várhatóan olyan országgyűlési határozati javaslat kerül a Ház elé, amely a helyettes államtitkári javadalmazással egyező tiszteletdíjat biztosítana a képviselőknek - ez jelenleg csaknem havi bruttó 750 ezer forint -, egyezően a Lázár-féle koncepcióval. A kiinduló dokumentum azonban további pénzbeli juttatást nem biztosított volna, az albizottság azonban módosítana ezen. Többségi álláspontjuk szerint az alapilletmény 20 százaléka járna a képviselőknek pluszban egy rendes bizottsági tagságért, a kiemelt bizottsági tagságért pedig annak 30 százaléka. A második bizottsági tagságért plusz 10 százalék lenne a díjazás, a vizsgáló- és eseti bizottságokért pedig 5 százalék. A bizottsági elnökök ezen felül plusz 30 százalékra lennének jogosultak, az alelnökök pedig további 20 százalékra. Az Országgyűlés jegyzőinek pluszjuttatása az alapilletmény 30 százaléka lenne, és a tisztséget úgy vennék figyelembe, mint első bizottsági tagságot. Az Országgyűlés alelnöke pluszban az alapilletménye 70 százalékát kapná, az Interparlamentáris Unió elnöke plusz 40 százalékot, alelnöke 20 százalékot.