Visszakövetelik vagyonukat a Szerbiában élő németek

Több mint 32 milliárd euróra becsülhető az a vagyon, amit a második világháború végén a Szerbia mai területén élt, illetve élő németek felmenőitől elkoboztak, és aminek visszaadását követeli Belgrádtól a szabadkai székhelyű Német Népi Szövetség (NNSZ).

Miután a szerb parlament által elfogadott restitúciós törvényből kiiktatták a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) módosítási javaslatait, kirekesztették a kárpótlásból mindazokat, akiknek elődei a „szétszabdalt Vajdaságban a második világháború idején a horvát domobránok, a magyar honvédség, vagy a német Wehrmacht egyenruháját viselték, és akiktől az új jugoszláv hatóságok elvették földjeiket, házaikat, gyáraikat, malmaikat" - mondta

Weiss Rudolf

, az NNSZ elnöke az újvidéki Dnevnik című napilapnak. „A háború idején a Vajdaságban a különböző katonaságok mozgósították a helybéli lakosságot, márpedig köztudomású, hogy mi járt azért, ha valaki nem tett eleget a mozgósítási parancsnak - halál" - nyilatkozta Weiss Rudolf, aki hozzátette: „Most pedig azt a tényt, hogy ezek az emberek, halálbüntetés terhe mellett eleget tettek a mozgósítási parancsnak, ürügyként használják fel arra, hogy utódaiktól megtagadják a vagyon visszaadását". Weiss Rudolf kijelentette, hogy „a világ tíz országában működő több mint negyven német szervezet közös állásfoglalást fogalmazott meg, amelyben leszögezték, hogy a jogaiért küzdő Német Népi Szövetség harca, az ő harcuk is". Az NNSZ elnöke hangsúlyozta: „Az elrabolt vagyon, elrabolt vagyon marad mindaddig, amíg nem adják vissza." Elmondása szerint német szakemberek 1990-ben összeírták a volt Jugoszlávia területén elvett német vagyont: házakat, termőföldeket, gyárakat és malmokat, szőlőket, háztáji vagyont, kötvényeket, banki letéteket, de még a zongorákat, művészeti alkotásokat is, egészen a kerékpárokig. Ennek a vagyonnak az értéke 50 milliárd euróra rúg, ebből Szerbiára 32,5 milliárd euró jut. „És ez csak a németektől elvett vagyon, de hol vannak a többi nemzetiségek tagjai, akiknek a felmenőitől ugyanígy elvették a vagyont" - írta a

Dnevnik Weiss

szavait idézve. A Beta belgrádi hírügynökség a szerbiai németek vezetőjének nyilatkozatát ismertetve azt írja: Weiss Rudolf rendkívüli csalódottságának adott hangot amiatt, hogy az elfogadott restitúciós törvénybe „beemelték a kollektív bűnösség elvét", s a törvény ellen kemény kampányt hirdetett Szerbiában és külföldön egyaránt.