Kövér: szembesülnünk kell az aradiak példájával

Kövér László szerint a tizenhárom aradi vértanú olyan példát állít elénk, amellyel időről időre mindannyiunknak szembesülnie kell.

"Érdemes napjainkban, amikor ismét egy fájdalmas újrakezdés idejét éljük, újra meg újra felemelnünk a tekintetünket, hogy találkozzunk az aradiak példájával: miként kell az adott kor parancsa szerint ügyesen és jól, derekasan és állhatatosan, tisztességesen és felelősséget felvállalva küzdeni a nemzetünkért" - mondta az Országgyűlés elnöke pénteken Pécsen. A fideszes politikus az 1848/1849-es forradalom és szabadságharc vértanúi című konferencián megjelent mintegy száz fős közönsége előtt hangsúlyozta, hogy október 6. azoknak az ünnepe, akik mindhalálig hűségesek voltak a magyar szabadság ügyéhez. Felidézte, hogy 1849. október 6. hajnalán a magyar hadtörténelem egyik legtehetségesebb és szakmai értelemben legerősebb, személyes döntései mellett mindhalálig kitartó parancsnoki karának tagjai a hazáért váltak meg életüktől. Úgy vélte: nem véletlen, hogy példájuk okán 162 éve újra és újra felidézzük ezt a hajnalt.

Kövér László

szólt arról is, hogy október 6. a legnagyobb kérdéseket állítja elénk nemzetről és hazáról, kötelességről és becsületről, hűségről és kitartásról, halálról és tartozásról, összetartozásról és az emberi élet értelméről. Ezekre a feltett kérdésekre pedig magunknak is válaszokat kell adnunk. A házelnök szerint igaza lett

Görgey Artúr

tábornoknak, a honvédsereg fővezérének, aki a világosi fegyverletétel előtt a nemzethez intézett utolsó kiáltványában azt írta, hogy "az igaz ügy örökre veszve nem lehet". A nemzet életében a szabadságharc leverése ugyanis nemcsak a vége, hanem a kezdete is volt valaminek.

Kövér László

rámutatott, hogy mint olyan sokszor a történelemben, az élet ezúttal is bebizonyította: a kivégzések, százak lelövetése önmagában a legnyomorúságosabb mód a rendteremtés eszköztárában. "A háború ugyanis békében is folytatódott, csak más eszközökkel. Magyarországot nem sikerült pacifikálni, sem

Haynaunak

, sem az utána jövőknek. A nemzet minden elesettsége és megalázottsága ellenére jelesre vizsgázott összefogásból, kitartásból és bátorságból" - mondta. Emlékeztetett rá, hogy a passzív rezisztencia, amelyet

Deák Ferenc

bölcsessége, méltányossága, állhatatossága és lenyűgöző küzdőképessége jelzett, végül megnyerte a békét. A fegyvertelen ellenállás sikere mögött pedig ott voltak az aradiak és ott volt az egész szabadságharc is. "Az elmúlt 162 esztendő alatt szükségből vagy tiszteletből minden nemzedék meghallotta és megértette annak az aradi reggelnek az üzenetét. Az igaz ügy, 1848-1849 ügye, a magyar szabadságharc ügye mindig utat talált magának, Arad példája mindig világított a legnehezebb időkben. Mindig akadtak, akik osztoztak a honvéd tábornokok küldetésében, és ha kellett, a sorsában is" - mondta Kövér László.

Páva Zsolt

, Pécs fideszes polgármestere arra a dilemmára hívta fel a figyelmet, hogy miként történhetett meg az, hogy a császárra felesküdött tábornokok az osztrák csapatokkal szembe fordulva a magyar nemzetet, a magyar haza védelmét választották. Annak ellenére, hogy közülük többen nem beszéltek magyarul. Az 1848/1849-es forradalom és szabadságharc vértanúi című egynapos konferencián tíz előadás hangzik el neves történészek, kutatók közreműködésével. Az aradi vértanúk mellett szó lesz a szabadságharcot követő megtorlásokról, az egykori Aradi Ereklyemúzeum kincseiről, vezérekről és közkatonákról is.