Kevés informatikus kerül ki a felsőoktatásból

Túlképzés van kommunikáció szakon, jóval kevesebb informatikust képeznek a magyar felsőoktatási intézmények, mint amennyire szükség lenne - a többi között ez is kiderül a csütörtökön megjelent Heti Válasz idei rangsorából.

Az újságban hetedik alkalommal tették közzé a magyar egyetemek és főiskolák rangsorát. A mutatók között szerepel a túljelentkezés, a diák/tanár arány, az oktatók összetétele, az OTDK-eredmények, a tipikus foglalkoztatók, valamint a munkaerő-közvetítők és a fejvadászok véleménye. A jogi képzésben nincs változás, továbbra is magasan az ELTE vezet, a Szegedi Tudományegyetem a második, a Pécsi Tudományegyetem a harmadik, ugyanakkor a jogi szakok túljelentkezési aránya csak az informatikai és gépész szakokét előzi meg. A munkáltatók részéről érkező kritikák között többször visszaköszönt, hogy egyes intézmények túlzottan elméleti tudással látják el a hallgatókat. A gépészmérnöki képzésben az első helyezett jelentős előnnyel a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, megelőzve a veszprémi Pannon Egyetemet és Miskolci Egyetemet. A képzés egészét tekintve valamelyest nőtt a túljelentkezési arány, ehhez az első helyen jelentkezők számának növekedése mellett a felvettek számának kismértékű csökkenése is hozzájárult. A megkérdezett munkaadók és munkaerő-közvetítők szerint a legjobb e téren a Műegyetem, amelyet a Miskolci Egyetem és az Óbudai Egyetem követ. Az informatikai képzésben az idén is a Műegyetem áll a lista élén, a második a Szegedi Tudományegyetem, a harmadik az ELTE. Kitérnek arra is, hogy az informatikus szakokon vészesen alacsony a túljelentkezési arány, 100 felvettre átlagosan 114 első helyen jelentkező jut. A fejvadászok szerint a hazai munkaerőpiac méretéhez képest jelentősen kevesebb szakembert képeznek ezen a területen, mint amennyi szükséges lenne, és gyakran kifejezetten nehéz feladat olyan informatikust találni, aki jó szakember, és megelégszik a hazai bérekkel. Az idén a turizmus-vendéglátás összesített rangsorában markáns átrendeződés volt tapasztalható. A tavaly debütáló Budapesti Corvinus Egyetem megőrizte vezető helyét, de a Budapesti Gazdasági Főiskola, mely 2009-ben még első volt, az idén csak a hatodik, bár a munkaerő-piaci szereplők ezt az iskolát tartják a legjobbnak. A Corvinust a Szolnoki Főiskola követi, amely az ötödik helyről ugrott előre, a harmadik helyet pedig a Kodolányi János Főiskola szerezte meg. A kommunikáció szakokat összevetve az ELTE vezet, a Szegedi Tudományegyetem a második, de egyre csökken az előnye a mögötte álló Budapesti Corvinus Egyetemhez képest. Mint írták, a kommunikációs szakok túlzott népszerűsége és az ebből következő túlképzés gyakori kritika évek óta, de a tavalyi pozitív irányú tendenciák után további javulás figyelhető meg e téren. A képzésre jelentkezők száma tovább csökkent, de a túljelentkezés továbbra is magas, a vizsgált képzések közül a harmadik legmagasabb. Túlképzésről számolnak be a munkaerő-közvetítők is, azaz a munkaerőpiac nem tud ennyi végzettet felvenni. A képzés minőségével kapcsolatban egyetértenek a munkáltatók véleményével, hogy több gyakorlati és kevesebb elméleti oktatásra lenne szükség. A közgazdászképzésben a korábbi évekhez hasonlóan a Budapesti Corvinus Egyetem az első, és stabilan második a Pécsi Tudományegyetem is. A harmadik-negyedik helyen csere volt, a Debreceni Egyetem megelőzte a Műegyetemet. Az ELTE az ötödik helyen debütált. A foglalkoztatók és a fejvadászok egyöntetű véleménye, hogy a Corvinus nyújtja a legjobb közgazdasági és üzleti képzést. A foglalkoztatóknál ugyanolyan jó a Műegyetem, míg a fejvadászoknál a második lett. A fejvadászok kitértek arra is, hogy szélesebb skálájú szakosodásra, több gyakorlati és kevesebb elméleti oktatásra lenne szükség. Orvosi területen a legnagyobb túljelentkezés továbbra is a Semmelweis Egyetemen van, míg a Debreceni Egyetemen és a Szegedi Tudományegyetemen nem változott az arány.