Egy belvárosi koncepció mentheti meg a Kárász utcát? + FOTÓK

Megszületett az első lépés a belvárosi kereskedők ügyében, akik főleg a felépült Árkád miatt érzik veszélyben vállalkozásaikat, a Kárász utca elnéptelenedését vizionálják. A vagyongazdálkodási bizottság szerdán egy belvárosi koncepció kidolgozásáról döntött az ügyben.

Ahogy korábban beszámoltunk róla, a belvárosi kereskedők még szeptemberben

petícióval fordultak a városvezetéshez

és az IKV-hoz, ugyanis úgy érzik, hogy az Árkád bevásárlóközpont megnyitása, illetve több más körülmény ellehetetleníti őket. Októberben a városháza elé vonultak tüntetni a kereskedők, és egy

újabb petíciót adtak át

. Ügyüket szerdán tárgyalta a vagyongazdálkodási bizottság, és azt a határozatot hozta, hogy a városüzemeltetési iroda készítsen elő egy tervezetet a belvárosi koncepció kidolgozására, melynek főként a szegedi belváros kereskedelmének, szolgálásainak megtartása, arculatának megőrzése lenne a célja. Továbbá felkérte a bizottság az IKV-t, hogy mérje fel ingatlanvagyonának és a befolyó bérleti díjak arányszámainak viszonyát.

Elnéptelenedhet a Kárász utca?

A bizottsági ülésen

Törőcsik Tamás

, a kereskedők jogi képviselője ismertette a problémát, aki elmondta, hogy a bérleti díjak 2011-re az eredetileg megállapítotthoz képest két-háromszorosára emelkedtek, s jelenleg nem tükrözik a piaci viszonyokat. „Hatvan üzlethelyiséget találtunk üresen, és további ’üresedéssel’ lehet számolni, bár az Árkád nyitása jelenleg nem modellezhető le, de az biztos, hogy nem növeli a kereskedelmet a belvárosban” – mondta el a bizottság előtt a jogi képviselő. Az ügyvéd szerint más megyei jogú városoknál is megvizsgálták ezt a problémát, és azt tapasztalták, hogy a válságot követően nem hatóságként, hanem partnerként viszonyult egymáshoz az önkormányzat és a kiskereskedő, hiszen közös érdek, hogy ne adjanak vissza bérleti jogot, legyen együttműködés a felújításokkal, parkolásokkal kapcsolatban. Ezért Törőcsik azt javasolta, hogy dolgozzon ki egy olyan koncepciót a város, ami hosszú távú megoldást, jövőképet adna a belvárosnak és üzletsorainak.

Árkád bérleti díjai 21-35 euro között

Az IKV vezérigazgatója, Tápai Péter ismertette a bérleti díjszabás rövid történetét a kezdetektől, 1999-től – amikor 250-400 forint között mozgott a négyzetméterár – egészen a jelenig. „A városban három zónára osztottuk a bérleti díjszabást, Az első övezetben 1300-3800 forint között adunk bérbe üzlethelyiséget, a másodikban 900-1700, a harmadikban pedig 650-1300 forint között. Az átlagár 1800 forint körül mozog. Miskolcon is hasonló az árfekvés, ott a villamosprojekt építésekor 30% kedvezményt adtak a bérleti díjakból. Ami érdekes, hogy a bérlők 22 százaléka adja tovább albérletbe üzlethelyiségét. A bérlők összetartozása az IKV felé egyébként 400 millió forint” – ismertette az adatokat a vezérigazgató, kiemelve, hogy az Árkádban 21-35 euró (ott nem forintalapú a díjszabás) között mozog az üzlethelyiségek bérleti díja, ehhez 10 euró közös költség járul még havonta, és a forgalom után is kell valamennyit fizetni. Ezenkívül háromhavi kauciót le kell tenni ingatlanfedezettel együtt. Tápai szerint ezzel szemben az IKV 7 eurós átlagdíja igencsak előnyös.Solymos László alpolgármester megjegyezte, hogy Szegeden is ad az önkormányzat bérleti díjkedvezményt az érintett kereskedőknek nagyberuházásoknál.

Nem készült Árkád-hatástanulmány

Az egyik kereskedő, Szopkó Anna kapott szót ezután, aki elmondta, hogy a rendszerrel van a probléma, ami például megengedi, hogy 7-15-szörös eltérés legyen hasonló adottságú helyiségek között, szerinte igazságosabb díjszabási modellt kell kidolgozni. Törőcsik Tamás úgy véli, ebben a kérdésben nemcsak a bérleti díjról van szó, hanem egy komplex belvárosi koncepciót szeretnének végre látni, mi egy terv a belváros, a sétálóutca jövőjére vonatkozóan. Az ügyvéd szerint a Kárász utcán négyzetméterenként 3000 forintos bérleti díj alatti üzlethelyiséget nem találtak. Az átgondolatlan, koncepció nélküli ingatlanhasznosításra példakánt említette az egykori Fotex-üzletet, amely már több mint öt éve van zárva, miközben havi ötszázezer forintot fizetett a vállalkozás anno. „Ez így már egy jelentős kiesés a városi kasszából” – tette hozzá. Tápai kiemelte, hogy majd tesz javaslatot rendeletmódosításra az üzletek kiadásának megkönnyítésére, de sok esetben műszaki probléma is áll a háttérben. „Folyamatos az érdeklődés az üzletek iránt, ezért kell könnyíteni a bérbeadás folyamatát” – hangsúlyozta. Keresztúri Farkas Csaba, a testület jobbikos tagja szerint komplex problémáról van szó. „Készült-e felmérés, hogy az Árkádnak milyen hosszú távú hatása lesz a városmarketingre, városképre, a belvárosi kereskedelemre? Készült valamilyen hatástanulmány e kérdéskörökben?” – fordult a képviselő az alpolgármester felé, aki a fejét ingatva mondta, hogy nem tud róla. Ezért Keresztúri azt javasolta, hogy készüljön el ez a tanulmány. Példaként említett a politikus olyan német városokat, ahol most igyekeznek visszacsábítani a kereskedőket a belvárosba, mert a felépült plázák miatt elnéptelenedést tapasztaltak. „Szegeden a Kárász utca ékszerdoboz jellegét szüntetheti meg egy ekkora pláza” – tette hozzá.

Az üzlethelyiséget bérlők 22 százaléka kiadja bérleményét

Virág András külsős tag szerint meg kell nézni azt is, mi az igénye a város lakosságának. „Ne csak a 205 kereskedő érdekét nézzük, hanem a lakókét is, szinkronba kezeljük az igényeket” – fogalmazott. Nógrádi Tibor fideszes képviselő szerint egy felmérésnél ugyanannyian mondanának igent egy kereskedelemmel gazdag sétálóutcára, mint ahányan az Árkádra. „Csak határozzuk meg a prioritásokat” – hangoztatta. Tápai megismételte, hogy mindenképpen korszerűsíteni kell egy-két rendeletet. Gila Ferenc, a bizottság MSZP-s alelnöke azt kifogásolta, hogy a belvárosi üzletek nincsenek nyitva este, épp mikor az emberek a sétálóutcán vannak, ezért el lehetne képzelni egy olyan koncepciót, hogy visszább veszik a parkolási időt a belvárosban, de legyenek tovább nyitva az üzletek. Hozzátette, hogy a válság hatására az IKV nem emelt bérleti díjat, melynek a további csökkentésen gondolkodunk, miközben 22%-a a bérlőknek kiadja üzlethelyiségét még magasabb díjért. Pálmai Antal külsős bizottsági tag is egy belvárosi, kereskedelmi koncepció kidolgozása mellett érvelt. Az ülés végén egyhangúan fogadta el a vagyongazdálkodási bizottság azt a javaslatot, hogy a városüzemeltetési iroda készítsen elő egy tervezetet a belvárosi koncepció kidolgozására, melynek főként a szegedi belváros kereskedelmének, szolgáltatásainak megtartása, arculatának megőrzése lenne a célja. Első körben a kiskörutat vizsgálják meg. Az előkészítő munkára pedig három hónap határidőt szabtak. A testület a másik határozatában az IKV-t arra kéri, vizsgálja meg, hogy a bérleti díjak nagysága, a befolyt összeg milyen arányban áll a kezelt vagyonnal.