Debreczeni: Vissza kell állítani a 2010 előtti közjogi állapotokat + VIDEÓ

A Demokratikus Koalíció Platform szegedi szervezetének meghívására a Közéleti Kávéház Baloldali Páholyának vendége volt Debreczeni József politikai elemző, közíró, az MDF egyik alapító tagja, aki Tartós lehet-e az orbáni rendszer? című előadásában a jelenlegi belpolitikai helyzetről, az ország állapotáról fejtette ki gondolatait.

Elöljáróban a szegedi szervezet házigazdái két dolgot tartottak fontosnak kiemelni: az egyik

Gyurcsány Ferenc

ügyészségi kihallgatásával volt kapcsolatos. Az egykori miniszterelnök mellett szervezett budapesti szimpátiatüntetésen a szegedi demokraták is megjelentek, ily módon fejezve ki nemtetszésüket az eljárást illetően. A másik megjegyzés Szegeddel kapcsolatos. Egy éve, hogy megalakult a szegedi közgyűlés, s minden oldalnak el kellene gondolkodnia azon, hogy amit egy éve üzentek a polgároknak – együttműködnek és közösen tevékenykednek a közjó érdekében –, az tulajdonképpen nem valósult meg. Mi az oka ennek, és vajon mindenki megtett-e mindent a maga részéről, hogy az együttműködés megvalósuljon. Nyilván nem, ennek eredményét a legutóbbi közgyűlés alkalmával is tapasztalhattuk, amikor még a módosítást benyújtó képviselők sem szavazták meg saját javaslatukat. A szóvivő szerint ez már nem vicces, nem komikus – inkább szégyenteljes, hogy ilyen bohóc közgyűlése van a városnak. Nincs olyan pályázat, amit az elmúlt egy évben beadásra került volna, így a következő években nemigen számíthatunk további fejlesztésekre, ez elszomorító. A szervezet tagjai támogatják

Botka László

polgármestert, hogy tegyen rendet a szegedi képviselők között, és próbálja meg az együttműködés bármilyen formáját kialakítani, hiszen még 3 év van hátra ebből a ciklusból.

Magyar miniszterelnököt utoljára 1956-ban ítéltek el

Debreczeni József

azzal kezdte beszámolóját, hogy ő tulajdonképpen nem politikus 1993 óta, amióta kizárták az MDF-ből. Gyurcsány Ferenc életrajzírójaként elmondta, a sukorói üggyel is foglalkozott, utánanézett a dolgoknak, s teljesen nyilvánvaló számára, hogy ez egy politikai bosszúper. Az a büntetőeljárás, ami folyik Gyurcsány ellen, semmi másra nem alapozódik, csak a politikai revánsvételre, a megtorlásra. Utoljára magyar miniszterelnök ellen az 1956-os forradalom után indítottak eljárást, ami az illető kivégzésével ért véget. Ilyen végkimenetele nem lehet a dolognak, de nehéz elképzelni, hogyan tudják majd ezt az eljárást a kezdeményezők valamilyen végponthoz vinni. A vádat nyilván nem lehet ejteni, mert az a politikai szándék kudarcát jelentené, ha akárcsak első fokon is fölmentő ítélet születne, úgyszintén. Az előadás témája kissé a politikai okkultizmus körébe tartozik – hangsúlyozta Debreceni –, a jövő esélyeit latolgatja majd a jelenből kiindulva. A politikai elemző szerint összetett helyzet van ma Magyarországon. A hatalmi képletet az autokrácia szóval lehetne jellemezni, ami egészen pontosan egyeduralmat jelent. A kormányzati főhatalom birtokosa, amely kétharmados parlamenti többséggel is rendelkezik, minden olyan intézmény élére, mely egy demokratikus jogállamban a kormány ellensúlyozására, kontrollálására szolgálna, a saját személyes lekötelezettjeit ültette, miközben sorozatosan testületeket oszlatott fel. Ahol nincs hatalommegosztás, ott nyilván a demokrácia egyik legfontosabb alapfeltétele nem teljesül. A hatalom birtokosa azt a szándékát sem rejti véka alá, hogy a következő 10 kormány kezét is meg akarja kötni, 40 évre kívánja a politikai akaratát érvényesíteni. Szinte minden fontosabb területet, amely a hagyományos kormány hatáskörébe tartozik, kétharmados törvénykörbe emeltek. Súlyos csapdahelyzet állt így elő, amit Debreczeni szerint nem lehet a hagyományos parlamentáris demokrácia keretei között megoldani. A hatalom mindent megtesz, hogy korlátozza és kiiktassa a politikai versenyt. Kialakult egy hegemon pártstruktúra, létezik egy domináns politikai erő, amely anyagi értelemben is jóval megelőzi a vetélytársakat, s a jövőben is nyilván megtesz mindent annak érdekében, hogy ne legyen nyílt verseny közöttük. Rendkívül nagy vagyonmozgások, tőkeátcsoportosítások zajlanak, aminek eredményeképpen láthatjuk, hogy a CBA milyen állandó PR-reklám-szereplője a tévéhíradónak, megnevezte

Orbán

az OTP-t, mint a kormány által támogatott bankot, tudjuk, kik ülnek a Videoton páholyában, tehát van egy oligarchikus építkezés, ami nagyon nagy mértékben a tulajdonviszonyok átrendezésével zajlik.

Radikálisan megváltoztak a politikai játékszabályok

Debreceni tud olyan esetekről, hogy bizonyos emberek visszautasíthatatlan ajánlatokat kapnak, hogy a cégüket adják el potom áron, vagy akárcsak engedjék át. Futballcsapatokat kénytelenek vásárolni olyan tőkések, akik korábban nemigen éreztek semmilyen affinitást a labdarúgás iránt. Nagyon nehéz a jövőre nézve bármilyen jóslatot tenni. Mindazok, akik az eddigi logika szerint gondolkodtak, hogy majd a kormány elveszíti a támogatottságát, és az ellenzéki alternatíva népszerűvé válik, azok – a politikai elemző szerint – tévednek. Azok a játékszabályok, amelyek keretei között játszották a politikát az elmúlt 20 évben, azokat radikálisan átírták. Olyan focimeccs lesz a jövőben, ahol az egyik csapat nagyobb létszámban, kisebb méretű kapuval áll fel, ő jelöli ki a bírót meg a partjelzőket, ő állapítja meg a lesszabályt stb.

Bibó

szerint a demokrácia arra szolgál végső soron, hogy a nép, a választópolgárok szabályozott keretek között, konszolidált módon megszabadulhassanak azoktól a hatalmasoktól, akikből elege van az embereknek, halálos erőszak és vérpad nélkül. Az a politikai erő, amely ilyen módon felszámolja a demokratikus intézményeket, és lehetetlenné teszi a békés hatalomváltást, azt kockáztatja, hogy drámai módon érjen véget a hatalma.

Drámai végkifejlet

Hogy mit ért drámain, Debreczeni megmagyarázta. A mai tudás szerint nem nagyon képzelhető el, hogy ezt az önkényuralmi rendszert majd békésen le lehessen bontani. Kétharmados többséget kellene szerezni hozzá valamelyik politikai erőnek vagy erőknek összefogva, ami kevésbé valószínű, így a jövő kormányai béna kacsák lesznek, képtelenek arra, hogy bármit is érdemben megváltoztassanak. Az esetleges forradalom is egy lehetséges változat, aminek a valószínűségéről Debreceni nem tudott nyilatkozni. Szerinte mindenképpen az ellenzék összefogására van szükség ahhoz, hogy elérjék a kétharmadot, és meg tudják változtatni az alkotmányt. Meggyőződése, hogy vissza kellene állítani a 2010 előtti állapotokat, és illegitimmé nyilvánítani a mostani kormány intézkedéseit. Vissza kell térni oda, ahol megszakadt a demokratikus legitimitás folytonossága és onnan folytatni. Nézze meg a

VTV Szeged videó-összeállítását

is!