Balog Zoltán államtitkár: Felvállaltuk a romakérdést

Balog Zoltán, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára Szegeden tartott előadást egy konferencián, ahol a romák felzárkóztatására készült stratégiáról beszélt.

- Előadásában egy futballhasonlattal mutatta be, hogyan ékelődik be köztudatunkba a romák helyzete.

- Bizony, napjainkban a romakérdés olyan szinten van már a köztudatunkban, mint a foci: mindenki ért hozzá, éppen csak az NB III-ban játszunk. Eddig hatékony megoldások nemigen születtek az ügyben. Sok az önjelölt, akik bejelentkeznek, hogy ők tudják a megoldást, adjunk nekik egy milliárdot, és egy év alatt megoldódik a romakérdés. A kormány most valódi válaszokat ad a problémára. Első lépésként már az is újdonság, hogy felvállaljuk magát a romakérdést. Kitesszük a kirakatba a szennyest, ami nem hálás feladat, mellé kell tenni a mosógépet és a mosóport is.

- Én úgy emlékszem, hogy az előző kormányzatok is próbáltak kezdeni valamit a helyzettel.

- Igen, minden kormány alatt voltak, akik elővették az ügyet, csak hiányzott hozzá a politikai akarat. A helyben járás legfőbb problémájának azt látom, hogy eddig nem volt egy olyan társadalmi közakarat sem, ami felismeri, hogy bizony az egész nemzet érdeke a romák fölzárkóztatása. Ehhez a hiányhoz párosult a szakmai intézkedések összekapcsolásának a hiánya is. Megy az oktatás a maga útján, ahogy a foglalkoztatás és a szociális politika is. Komplex megközelítésre van szükség, összekapcsolni ezeket a területeket, ahogy azt a mostani kormány elkezdte.

- És hogyan kezd bele a probléma megoldásába az Orbán-kormány?

- Mint mondtam, közös nemzeti érdek, hogy romaügyben előrelépés történjen. Mi most partnerségben kezeljük a romákat. Ugyanazon a szinten találkozunk, nem pusztán egy tárgyként, hanem oda-vissza áramló kommunikáció szintjén foglalkozunk velük. Ezt az is mutatja például, hogy a romastratégia kidolgozásakor a miniszterelnök elment a roma kisebbségi önkormányzat székházába, és ott aláírt egy szerződést az együttműködésről. A stratégiában egy másik újdonság, hogy szakít azzal a kérdéssel, hogy a romák helyzetét kizárólag emberjogi kérdésként kezelje. Ennél sokkal komplexebb az ügy. De nem is pusztán szociálpolitikai kérdés, hanem gazdasági is. Az országunk versenyképessége kamatozhat, ha hosszú távú megoldásokat tudunk adni a romák kezébe. Négy területet jelölt ki az európai stratégia, és így magyar nemzeti stratégia: a foglalkoztatást, az oktatást, a lakhatást és az egészségügyet.

- Kifejtené részletesebben e területeken a tennivalókat?

- A foglalkoztatás területén a cél nyilvánvaló: mindenkinek, aki egészséges, legyen meg a lehetősége a munkára. Az elsődleges akadály ebben az alacsony iskolázottság. Az EU-ban a romák 60 százaléka végzi el az általános iskolát – itt mi jobban állunk, nálunk ez a szám 90 százalék. Egyedül e kérdésben figyelhető meg fejlődés az elmúlt 20 évben. Elindítottuk a Start-programot, amely január 1-jétől bontakozhat ki. Ha a munkaerőpiacon nem lesz lehetőség a foglalkoztatásra, akkor közmunka terén próbáljuk bevonni a romákat a munka világába.

Roosevelt

szavaival élve: ha segélyt adsz egy embernek, megmented a testét, ha munkát, a lelkét is. Olyan életminőséget adhatunk a romáknak, amellyel nemcsak az életszínvonaluk javul, hanem mentális változásokat is elérünk az egész családjukban.

- A munkalehetőség azonban szorosan összefügg az iskolázottsággal.

- Így igaz, az oktatás terén a korai iskolaelhagyás csökkenését szeretnénk elérni. A romák 90 százaléka elvégzi az általánost, 70 százalékuk tovább tanul középiskolába, de csak 30 százalék fejezi be. Olyan ösztöndíjprogramot dolgoztunk ki, amely teljesítményalapon fektet be erre a területre. Ide fog csatlakozni a felsőoktatásban egy együttműködés a történelmi egyházakkal szakkollégiumok létrehozásával, működtetésével.

- A lakhatási programban szóba kerül a cigánytelepek felszámolása?

- Egyáltalán nem. A lakhatás terén a program nem a telepfelszámolást helyezi a központba, első körben azoknak nyújtanak támogatást, akik önmaguk is tesznek az előrelépés érdekében egy szociális bérlakásrendszer segítségével. Az egészségügyben pedig 150 ezer roma szűrése indul meg. 2000 roma nőnek szociális asszisztensi képzést szervezünk, megjegyzem: már most 4000 jelentkezőnk van. Fontos ugyanis a közvetítő szerep, olyanok segítsége, akik maguk is szakmabeliek, és ismerik a romákat.

- A stratégia nyomán mikorra tapasztalható változás a romák helyzetében?

- A változás 10-15 éven belül már GDP számaiban is megjelenik, idehaza pedig a kormányzati ciklus második felében mérhetőek lesznek a pozitív változások.