Hoffmann: Nem lesz általános tanítási óraszámemelés

Az oktatási államtitkár arra számít, hogy a jövőben is nagy számban kérik a települések az oktatási intézmények fenntartói jogának lehetőségét. Hoffmann Rózsa az MTI-nek adott interjúban elmondta, hogy a nemzeti köznevelés rendjéről szóló új törvény koncepciója nem tartalmazza a pedagógusok óraszámának emelését, de rögzíti a heti 32 óra, kötelezően iskolában eltöltendő időt. Ez utóbbi intézkedés a pedagógus-életpályamodellel egyidejűleg lépne életbe. Hozzátette: az alsó tagozaton kötelezővé tennék az egész napos iskolát.

Nincs szó államosításról

Az oktatási államtitkár a megnövekedő állami szerepvállalás kapcsán kiemelte: nem államosításról van szó, hanem arról, hogy az állam a felelősségével és a jogaival hatékonyan élni fog - szögezte le Hoffmann Rózsa, hozzátéve: a szakmai irányítást veszi át az állam, de a fenntartás, az üzemeltetés, és az, hogy az iskola szervesen beépüljön a helyi közösség életébe, továbbra is a települések feladata és lehetősége lehet, ha vállalják a feltételek teljesítését. Fő szabályként azt rögzítik, hogy a köznevelési intézmények fenntartója az állam, de szerződés alapján a helyi önkormányzatok átvehetik a fenntartói jogokat. Hoffmann Rózsa a pedagógusbérek központi finanszírozásáról - amit a koncepció rögzít - azt mondta, hogy a kormányhivatalok állapítják meg, hol, hány pedagógusra van szükség. A fenntartók fogalmazzák meg létszámigényüket gyerek-, csoportlétszám alapján; országos átlagban 11 gyerekre egy pedagógussal számolnak. Hozzátette: ha országos átlagban jelentősen csökken a gyermekek száma, akkor szükségszerűen csökken a pedagógusoké is. A létszámot hosszú távon egy nemzeti pedagóguskataszterben állapítják meg, igazodva a gyermeklétszámhoz. Aki 30 ezres elbocsátásról beszél, mutassa be, hogy ezt milyen számokra alapozza - mondta, és cáfolta azokat az állításokat, hogy a Széll Kálmán Terv 80-90 milliárdos elvonást jelentene a köznevelés rendszeréből. Az oktatási államtitkár megerősítette, hogy a koncepcióban heti 32 óra szerepel az iskolában eltöltendő munkaidőként, ám általános tanítási óraszámemelés nem lesz.

30-40 százalékkal emelkednének a tanári bérek

Az államtitkár elmondása szerint: azt javasolják, hogy a pedagógus-életpályamodell 2013 szeptemberében lépjen életbe, de megjegyezte, nem hagyható figyelmen kívül az ország akkori teherbíró képessége. Az új modell magasabb fizetési kategóriát jelent majd, bevezetésével a bérek átlagosan 30-50 százalékkal nőhetnek. Első lépésként az illetményalap az egyetemet végzett pedagógusoknál a jelenlegi minimálbér kétszáz százaléka, főiskolát végzetteknél 180 százaléka lenne. Második lépésként a pedagógus-illetményalap az egyetemet végzetteknél a jelenlegi minimálbér 250, főiskolát végzetteknél 200 százaléka lenne.

Kirajzolódik a pedagógus életpályamodell

Hoffmann Rózsa a különböző illetménypótlékok megszüntetéséről és a helyükbe lépő minősítő vizsga bevezetéséről szólva kifejtette: az új rendszer az egyes pedagógusok közötti differenciálást új alapokra helyezi. A pedagógusok minősítése 2013-ban kezdődne el a javaslat szerint, így abban az évben valamennyi pedagógust automatikusan besorolják a szolgálati jogviszony hosszától függően a gyakornok, illetve a pedagógus I. kategóriákba. Emellett lenne még további két kategória, a legmagasabb a kutató tanári fokozat. A pedagógusok bér- és járulékköltsége a pedagógus-életpályamodell bevezetésével a jelenlegi önkormányzati és nem állami fenntartású intézményeknél várhatóan 164,7 milliárd forinttal emelkedne. Ennek egy adott költségvetési év kezdődő tanévre vetített része 54,9 milliárd forint lenne. A köznevelésben alkalmazott pedagógusok országos szintű szakmai véleményező, javaslattevő, döntés-előkészítő és döntéshozó testülete a közeljövőben megalakuló pedagóguskamara lesz, az erről szóló törvény további jogokat és kötelezettségeket határozhat meg, etikai normákat tartalmazhat - mondta az államtitkár.

Az alsó tagozaton kötelezővé tennék az egész napos iskolát

Hoffmann Rózsa az egész napos iskoláról elmondta: az alsó tagozaton kötelezővé tennék, mivel a felmérések szerint a gyerekek több mint 70 százaléka amúgy is napközis, így ott nem okozna nagy változást. Felső tagozaton az egész napos iskola bevezetését követően bizonyos tanórán kívüli foglalkozások kötelezőek, míg mások - például kézműves szakkör - választhatók lennének. Azt szeretnék, ha felső tagozaton az énekkar, a zeneoktatás a különböző szakkörök az iskolában lennének, hogy a gyerekeknek ne kelljen "vándorolniuk a helyszínek között". Természetesnek nevezte, ha egy diák akár valamely sportágban, vagy egy adott tárgyban kiugró tehetségű, és iskolán kívüli foglalkozásra jár, akkor az igazgató felmentheti a délutáni foglalkozások alól. Az intézkedés bevezetése fokozatosan történne, alsó tagozaton már a jövő tanévtől életbe léphet az új rendszer, de a felsőben is "minél előbb" szeretnék megvalósítani az egész napos iskolát.

Két kerettanterv, magasabb óraszám a gimnáziumban

Az oktatási államtitkár szerint az új nemzeti alaptanterv még az idén elkészülhet. Iskolatípusonként két kerettantervet adnának ki hozzá, az iskolák az időkeret 10-12 százalékával szabadon gazdálkodhatnának. A középiskolákban azt tervezik, hogy visszahozzák a reál-, a humán-, a művészeti és nyelvi tagozatokat, ezekhez más-más kerettantervek kapcsolódnak majd. Hoffmann Rózsa tájékoztatása szerint a törvény szigorú szakmai követelményeket támaszt a hat és nyolc évfolyamos gimnáziumokkal szemben, a cél ugyanis az, hogy ezek az intézmények a tehetséggondozásra szenteljenek kitüntetett figyelmet. A hat és nyolc évfolyamos gimnáziumban a kötelező tanítási órák száma évfolyamonként átlagosan kettővel lenne több, mint más iskolák azonos évfolyamán, és az általánosan kötelező két idegen nyelv mellett az utolsó két évben egy harmadik tanulásának megkezdését is előírják. A nyolc évfolyamos gimnáziumban meg kell teremteni a feltételeket a negyedik idegen nyelv fakultatív tanulásához, vagy valamely más tantárgy elmélyült tanulásához - mondta.

Ragaszkodnak a hídprogramhoz

A köznevelési törvény koncepciójának új eleme a hídprogram - folytatta az államtitkár -, amelynek keretében 8-15 fős létszámú, úgynevezett nulladik évfolyamok indítása a szakképzéshez, a szakközépiskolai és a gimnáziumi képzéshez kapcsolódna. A program célja, hogy felzárkóztassák azokat a gyerekeket, akik nem tudtak társaik szintjére eljutni, esetükben az egyéni fejlesztésre helyeznének különös hangsúlyt. A hídprogram elindítása nem járna többlet költségvetési igénnyel, mivel a bevezetés első évében megyénként hat, országosan 120 osztállyal számolva 240-nel több pedagógus alkalmazása országos szinten kiegyenlítődik a szakképzési évfolyamok csökkenésével járó pedagóguslétszám-csökkenéssel.