Női szervezetek tiltakoznak a Munka törvénykönyve ellen

Szakszervezetek női szervezetei és civilszervezetek tiltakoznak az új Munka törvény tervezete ellen, mert véleményük szerint az meglévő munkavállalói jogokat szüntetne meg, és növelné a dolgozók kiszolgáltatottságát - mondta Lupkovics Mariann, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) nőképviseletének tagja hétfőn sajtótájékoztatón, Budapesten.

Öt szakszervezeti konföderáció - az Autonómok, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT), Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ), Munkástanácsok Országos Szövetsége (MOSZ),a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) női szervezetei - valamint több civilszervezet hétfői szakmai konferenciáján nyilatkozatot fogadtak el az új Munka törvénykönyve tervezetéről. A konferenciát követő sajtótájékoztatón Székely Hajnalka, a Nagycsaládosok Országos Egyesületének (NOE) elnöke hangsúlyozta: az új Munka törvénykönyvének tervezete nem egyezik a kormány családtámogatási törekvéseivel. Lupkovics Mariann pedig tévhitnek nevezte, hogy a foglalkoztatás rugalmassá tételével új munkahelyek jönnek létre. Szabó Zsóka, a Holnapért Alapítvány elnöke, a Régiók Nőhálózata Egyesület (Regnet) alelnöke aggályosnak tartotta az új Munka törvénykönyvének tervezetét a női munkavállalók szempontjából. Szerinte a dokumentum szembe megy a kormány családpolitikájával, több nemzetközi egyezménnyel, továbbá nem veszi figyelembe a szociális konzultáció eredményét. A konferencián elfogadott nyilatkozatban arra hívták fel a figyelmet, hogy eltűnnek a munkavállalókat védő olyan szabályok, mint a felmondási tilalom, a havi munkabérfizetésről elszámolás, a védett kor, és nem utolsó sorban a legfontosabb szakszervezeti jogok. A tervezet csökkenti a munkavállalók szabadságát, teljes kártérítési kötelezettséggel sújtja a munkavállalókat, elveszi tőlük a műszakpótlékokat, háromszáz órára emeli a kollektív szerződés nélküli túlmunkakeretet. Szabályaival olyan helyzetet teremt, hogy a munkáltató a lehető legkönnyebben és a lehető legkevesebb költség mellett szabadulhat meg munkavállalótól. A munkavállaló nőket legsúlyosabban a felmondási tilalom megszüntetése, a szabadság csökkentése és kiadásának módja érintheti. A munkavállaló nők több ágazatban, különösen a szolgáltatásban, a könnyűiparban, az egészségügyben az állandóan változó munkaidő-beosztás mellett naponta megküzdenek a munkahely és a család összeegyeztetésének gondjaival. A védett kor megszüntetésével jelentős számú munkavállaló nő kerül hosszú évtizedekre kilátástalan helyzetbe - olvasható a nyilatkozatban.