Munka törvénykönyve - MSZOSZ: a tervezet csökkentené a munkahelyek számát

Ha a munka törvénykönyvének napvilágot látott tervezete hatályba lépne, akkor az egyaránt csökkentené a munkahelyek és a legálisan foglalkoztatottak számát, illetve a belső piaci és a járulékbevételeket is - mondta keddi, az LMP politikusaival közösen tartott sajtótájékoztatóján a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke.

A párt és az MSZOSZ megbeszéléseit követően

Pataky Péter

úgy fogalmazott, hogy a munka törvénykönyvének tervezett módosítása egy kifejezetten XIX. századi vállalkozói szemléletet próbál kiszolgálni. Ez a szemlélet a munkavállalók teljes kiszolgáltatottságát és alávetettségét jelenti, a vállalkozók túlhatalmának kialakítása mellett és ellentmond a kormány meghirdetett céljainak is - tette hozzá. Egyúttal súlyos problémának nevezte, hogy a tervezet "lerombolja az együttműködés rendszerét a munkaügyi kapcsolatokban". Az LMP-t képviselő

Kaufer Virág

azt mondta, a tárgyaláson egyetértettek abban, hogy a tervezettel "

Orbán Viktor

nem tesz mást, minthogy (...) leépíti a fékek és ellensúlyok rendszerét a munka világában, azzal, hogy (...) súlyosan megtámadja a szakszervezetek pozícióját, a kollektív jogokat, az érdekérvényesítés lehetőségét". A képviselő szerint ezzel a lépéssel a kormányfő "elengedi 3,7 millió munkavállaló kezét". Arra reagálva, hogy a kereszténydemokrata

Harrach Péter

is bírálta a munka törvénykönyvének tervezett változtatásait, Pataky Péter azt mondta, jó ha közös mondanivalót találnak. Azt viszont kevésnek nevezte, ha a kereszténydemokraták csak egyes elemeket emelnek ki, mert "ez a törvény összességében okozna nagy bajt". Az MSZOSZ elnöke kijelentette, ha a jogszabályról érdemi tárgyalásokat tartanának, akkor azon készek bemutatni szakmai érveiket. Kaufer Virág szintén aggályosnak nevezte a Harrach Péter által is felvetett pontokat, de mint mondta, ha csak ezeket korrigálják, az még nem teszi számukra elfogadhatóvá a szöveget. Az LMP már múlt hét pénteken illetve most hétfőn is tárgyalt szakszervezetekkel, politikusaik előbb az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) majd a LIGA Szakszervezetek képviselőivel ültek egy asztalhoz.