Változnak a földügyi törvények

A Nemzeti Földalap a kincstári vagyon része, a kisajátított földek nem kerülnek automatikusan a Nemzeti Földalapba - egyebek mellett ezt tartalmazza a földügyi tárgyú törvények módosítása, amelyet hétfőn fogadott el a parlament.

A törvényt a parlament mezőgazdasági bizottsága nyújtotta be és augusztus 1-jén lép hatályba. Az Országgyűlés 306 igen szavazattal, 37 ellenében hagyta jóvá azt, az indítványt csak az MSZP frakciója nem támogatta. A jogszabály alapján a Nemzeti Földalap felett a tulajdonosi jogokat az agrárpolitikáért felelős miniszter gyakorolja, de nem közvetlenül, hanem a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) útján. Polgári jogviszonyokban - így polgári perben is - az államot az NFA képviseli. A törvénymódosítás kimondja, hogy az állam javára kisajátított föld nem kerül automatikusan a Nemzeti Földalapba. Ez csak akkor történik meg, ha a kisajátítás célja természetvédelem, vízgazdálkodási beruházás, fenntartható erdőgazdálkodás vagy közérdekű erdőtelepítés volt. Egy további változás a termőföld ajándékozásához kapcsolódik: termőföldet csak közeli hozzátartozónak, közalapítványnak, önkormányzatnak, egyháznak és az államnak lehet ajándékozni. A családi gazdaságokat erősíti az a szabály, amely a családi gazdálkodók körébe beveszi annak a gazdálkodó testvérét is, aki a gazdálkodó halála esetén így továbbviheti a gazdaságot. A módosítás alapján az olyan állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezet, amely főtevékenységként mezőgazdasági termelést folytat, pályázat nélkül juthat termőföldhöz. Ugyanígy vásárolhat földet az a cég, amelynek a föld nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásához szükséges. A kiemelt jelleget azonban kormányrendeletnek kell kimondania.