Nem véletlen a háborús bűnösök elfogása

Szilágyi Imre, a Magyar Külügyi Intézet (MKI) kutatója egyáltalán nem tartja véletlennek, hogy Ratko Mladic, a boszniai szerb hadsereg volt parancsnoka után nem sokkal az utolsó körözött szerb háborús bűnöst, Goran Hadzic egykori horvátországi szerb vezetőt is elfogták az EU-integrációra törekvő Szerbiában.

A külügyi szakértő

Hadzic

elfogásának szerdai hivatalos bejelentése kapcsán rámutatott: nyilvánvaló, hogy e két fontos személy elfogása alapvető feltétel volt ahhoz, hogy Szerbia tovább haladhasson az európai integráció útján, és idővel elnyerhesse a tagjelölti státust. Rámutatott, hogy Horvátország sikeres EU-integrációja pozitív példa a térség országainak, azt bizonyítja Szerbia számára is: ha megfelel a feltételeknek, megkapja jutalmát. Brüsszelben korábban világossá tették, hogy szó sem lehet előrelépésről Szerbia uniós integrációjában addig, amíg nem fogják el a háborús bűnösöket. Belgrád számára a háborús bűnösök elfogásával elérhető közelségbe került az uniós csatlakozási tárgyalások megkezdése. "Érdekes módon hosszú ideig nem sikerült őket elfogni, most pedig hirtelen mindkettőt elkapták" - fogalmazott a szakértő, és utalt rá: Szerbiában ezzel kapcsolatban "elég kemény" belharcok zajlottak, ugyanis nem minden illetékes és hatóság volt érdekelt a háborús bűnösök elfogásában, Mladic bizonyos mértékben nemzeti hősnek számított. Az MKI tudományos főmunkatársa elmondta, hogy míg az előző szerb kormány a vélt vagy valós nemzeti érdek, illetve az európai integráció közül az előbbit tartotta fontosabbnak, addig a jelenlegi, 2008 óta hatalmon levő politikai vezetés az európai integráció mellett kötelezte el magát. Belgrád - miközben a szerb közvélemény többsége támogatja az ország EU-integrációját - a bűnösök kiadatása mellett döntött, bár ezt "nem nagy örömmel" tette, hiszen egy nemzeti hős kiadatása politikai kockázattal jár. Arról feltehetőleg soha sem lehet majd közelebbit megtudni, hogy a hatóságok korábban is tudták-e, hol tartózkodnak a bűnösök - tette hozzá a kutató. Elmondta: Hadzic elfogása miatt a lakosság körében egyelőre nincs tiltakozás, úgy tűnik, a közvélemény számára fontosabb az EU-integráció. Azzal kapcsolatban, hogy mennyi esélye van a Koszovó önállóságát elutasító Szerbiának az EU-csatlakozásra, Szilágyi Imre azt mondta: az Európai Unió híres arról, hogy "lehetetlen kompromisszumokat" képes működtetni. Utalt a két részre osztott Ciprusra, ahol a görög entitás az EU része, a török pedig nem. Brüsszel eddig azt várta el Szerbiától, hogy Koszovóval - nem feltétlenül elismerve - építsen ki egy nagyon gyakorlati megalapozottságú kapcsolatrendszert. Ebben Belgrád előrelépett, június elején gyors szerb-albán megállapodás született az útlevelek és a kocsik rendszámtáblájának kérdésében. A kutató elmondta: ma még nem lehet tudni, hogy Brüsszel milyen további igényeket fog támasztani Szerbiával szemben, ha a tagjelölti státus elérése után elkezdődnek az uniós csatlakozási tárgyalások.

Szilágyi Imre

meggyőződése szerint Szerbiát "szép lassan" rá kell vezetni az uniós csatlakozás feltételeinek teljesítésére. Megítélése szerint a sajtóbeli üdvrivalgások ellenére Belgrád a háborús bűnösök kiadásával tulajdonképpen csak azt teljesítette, amit Európában magától értetődőnek kellene tekinteni. "Ez még nem demokrácia, ez annak valahol az előszobája" - fogalmazott a Magyar Külügyi Intézet tudományos főmunkatársa.