Harrach: az egyházi törvény garantálja az egyházak szabad működését

Az új egyházi törvény garantálja a lelkiismereti szabadságot, az egyházak és vallási egyesületek szabad működését, de útját állja a biznisz-szekták ügyeskedésének - hangsúlyozta Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője vasárnap az MTI-nek.

Az egyházi törvénnyel kapcsolatos, részben tájékozatlanságból, részben hibás egyházképből táplálkozó félreértések miatt szükséges néhány tényt egyértelművé tenni - jelentette ki a kormánypárti politikus

Nyakó István

szocialista országgyűlési képviselő vasárnapi sajtótájékoztatójára célozva.

Harrach Péter

elmondta, hogy az új törvény egyeztetett és átgondolt tervezetét a KDNP-frakció és az egyházi államtitkárság dolgozta ki, a végszavazás előtti módosítást a Fidesz-frakció tette, ami lényeges változást hozott, és újabb kormányzati intézkedéseket is igényel, ám a tervezet készítői számára elfogadható. A KDNP frakcióvezetője kifejtette: Nyakó István a lelkiismereti szabadság és az egyházi intézményekben dolgozók világnézeti elkötelezettsége között ellentmondást vél felfedezni, holott az új törvény is rögzíti, hogy minden embernek joga van megvallani és élni világnézetét. A lelkiismereti szabadság ezt biztosítja. Ugyanakkor egy intézmény esetében természetes, hogy a munkatársak is önként vállalják az általuk választott intézmény szellemiségét - jegyezte meg. "Hogy egy MSZP-közeli példát mondjak: annak idején az egyházak sem várták el, hogy a marxista-leninista egyetemen

Aquinói Szent Tamás

filozófiáját tanítsák" - fogalmazott Harrach Péter. Hozzátette: a szocialista politikus kifogásolta, hogy a törvény definiálja a vallás fogalmát, pedig a vallás igenis definiálható fogalom azok számára, akik maguk is a vallást gyakorló emberek. Ugyanakkor az MSZP-től senki sem vár hiteles definíciót, de azt igen, hogy ezt a jogot másoktól ne vitassák el - hangsúlyozta. Harrach Péter röviden válaszolt Nyakó István kérdésére, amelyet az amerikai külügyi államtitkár-helyettes bíráló szavai, illetve

Deutsch Tamás

fideszes politikus annak kapcsán nyilvánosságra került szalonképtelen reagálása nyomán fogalmazott meg. A szocialista politikus azt firtatta: Deutsch Tamás "válasza" tekinthető-e a polgári párt hivatalos álláspontjának, azaz diplomáciai frontot nyit-e a Fidesz az Egyesült Államokkal szemben. Harrach Péter erre annyit mondott: "nem az a kérdés, hogy frontot nyitunk-e vagy sem, hanem az, hogy milyen szálak kötik össze az illető urat egyes hazai körökkel". Az egyházügyi törvényben elvárt húszéves minimális működéssel kapcsolatban Harrach Péter rámutatott: a húszéves hazai jelenlét nem nagy követelmény, hiszen az egyház nem alkalmi társulás. Bár ezek létjogosultságát sem vitatjuk, csak ezeket vallási egyesületeknek nevezzük, amelyek működésére a törvény szintén lehetőséget biztosít - mondta Harrach Péter. Ezzel arra reagált, hogy Nyakó István szerint érthetetlen, hogy egyes egyházak, amelyek a rendszerváltás után jöttek létre, és emiatt nem lehetnek még húszévesek, nem kapnak elismerést a törvény szerint, míg mások, amelyek az egypártrendszer alatt alakultak, és így meghaladják a törvényben rögzített húsz évet, megkaphatják a bejegyzést.