Az MSZP az egyházi törvény veszteseiről (frissítve)

Az MSZP szerint az új egyházi törvénynek vesztesei a 14-es listáról kiszorult egyházak, de vesztesek az önkormányzatoktól egyházi kezelésbe került intézmények dolgozói, valamint a világnézetileg semleges oktatásra igényt tartó szülők és gyerekek is.

Lendvai Ildikó

, az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának tagja szombaton az MTI-hez eljuttatott közleményében emlékeztet, hogy a kormánytöbbség végül 14 egyházat ismert el a törvény keretében. A listáról kiszorult számos nagy múltú keresztény kisegyház, például a szociális és oktatási intézményeket fenntartó metodisták, az adventisták, a nazarénusok és mások is. Lemaradtak a nagy világvallások eddig működő hazai egyházai: a buddhista és iszlám közösségek, a krisnások - teszi szóvá a szocialista politikus, hozzátéve, hogy róluk a politikusok döntik majd el: valóban vallások, valóban egyházak-e. Lendvai Ildikó emlékeztet arra, hogy az egyházak kérelmeit előbb a miniszter vizsgálja meg, sőt hitelveiket is, majd a nemzetbiztonsági szervek alkotnak róluk véleményt, amelynek indokait meg sem lehet ismerni, így cáfolni sem. Ha a kormányzat mindkét szereplője kegyesen zöld utat enged, akkor a parlament kétharmados többsége dönt sorsukról - mutat rá Lendvai Ildikó, aki a törvény vitája során megnyilvánult tájékozatlanság és antiszemitizmus után aggasztó jelenetekre számít, ha folyamatosan érkeznek be a most visszaminősített, "vesztes" egyházak kérelmei. Lendvai Ildikó szerint a törvény vesztesei azok a pedagógusok, sőt a takarítónők és portások is, akiknek az iskoláját az önkormányzat most adja át az egyháznak. Máris több mint nyolcvanról tudunk, közülük húsz a település egyetlen iskolája. Az új törvény szerint az egyházi intézményekben - függetlenül attól, hogy tegnap még önkormányzatiak voltak - a felvételnél, alkalmazásnál és elbocsátásánál szempont lehet a vallási identitás. Minden egyéb indok nélkül, egy perc alatt ki lehet rúgni azokat, akik nem az adott vallás követői, vagy nem elég lelkes vallásgyakorlók - figyelmeztet a politikus. De vesztesek a szülők és gyerekek is, hiszen előfordulhat, hogy a település egyetlen iskolájába ugyanilyen alapon megtagadják a felvételüket. Ráadásul többé az állami, önkormányzati iskolában sem lehetnek biztosak a világnézetileg semleges oktatás felől. Az új törvény az állami iskolában a szülők igénye esetén megszervezett hitoktatás megnevezése mellől elhagyta a "fakultatív" és "nem kötelező" jelzőt. Így ezentúl nincs akadálya annak, hogy az iskolában a hitoktatást az egyszerűség kedvéért az órarendbe illesztve kötelezővé tegyék a nem hívő vagy más vallású gyerekek számára is - olvasható a közleményben.

A Kereszténydemokrata Néppárt frakciójának reakciója

„Szívbemarkoló az a buzgalom, ahogy a rendszerváltás előtti egyházüldöző rendszert kiszolgáló politikai társaság büszke örökösei most az egyházakért aggódnak. Lendvai Ildikónak az egyházi törvény kapcsán felmerült rémképei szerencsére okafogyottak, hiszen olyan jogszabály született, amely egyszerre szolgálja a "bizniszegyházak" kiszűrését a rendszerből, s egy olyan demokratikus és nyitott mechanizmust, amellyel az egyház és állam teljes szétválasztása mellett adott a lehetőség minden vallási egyesület előtt, hogy megfeleljen a megszabott kritériumoknak és felkerüljön a jelenleg 14 tagú listára. Végül meg szeretnénk nyugtatni a szocialista képviselőasszonyt: az általa az elmúlt hetekben görcsösen védelmezett "vallástalanság szabadsága" semmi csorbát nem szenved majd” - írja a KDNP-frakció. (MTI - OS)