Egész napos program keretében Deutsch Tamás európai parlamenti képviselő és B. Nagy László Csongrád megyei kormánymegbízott a Vajdaságba látogatott, ahol megtekintették a Horgos közelében létesítendő ipari parkot, majd Korsós Tamás szabadkai főkonzullal részt vettek 30 határon túli magyar állampolgársági eskütételén. Délután a szabadkai Népkörben a kormánymegbízott a magyar gazdaságpolitikai modellt mutatta be, Deutsch pedig a Duna stratégiáról és az előcsatlakozási programról számolt be. A horgosi ipari park területén a magyarországi vendégeket Nyilas Mihály Magyarkanizsa polgármestere, Kern Imre, a Tartományi Nagyberuházási Alap igazgatóhelyettese és Katkics Zoltán, a kanizsai képviselő-testület elnöke üdvözölte. „Az ipari park még csak alakulóban van, egy 24 hektáros területről van szó, amely mintegy 100 méterre helyezkedik el az autópályától és 3 kilométerre a horgosi-röszkei határátkelőtől” - hangsúlyozta Magyarkanizsa polgármestere. Három évvel ezelőtt döntötte el az önkormányzat, hogy ipari partok létesít a saját területén. A szükséges infrastruktúra kiépítését és a beruházás költségeit a Tartományi Nagyberuházási Alap finanszírozza. Sajnos, az utóbbi időben az alap eszközei fogyóban vannak - hangsúlyozta Nyilas, nehezen érkeznek a köztársasági pénzek, de a kanizsaiak és a horgosiak bíznak abban, hogy a meghatározott 1 millió eurónyi összeg előbb vagy utóbb a számlájukra kerül. A magyar vendégek már korábban jelezték, érdekli őket a beruházás, akár európai pénzeket vagy magántőkét is be lehetne vonni a projektbe. Mint megtudtuk, vámszabad övezetként a park még vonzóbb lehet a befektetők számára, hiszen Szerbiának olyan vámszabad egyezményei vannak elsősorban Oroszországgal, Ukrajnával és Moldáviával, amelyekkel az uniós országok nem rendelkeznek. A vendéglátók bíznak abban, hogy a beruházók érdeklődését felkelti ez a lehetőség, és gyorsan kiépül az ipari park, amely új munkahelyeket teremt majd a helybeliek számára. A területrendezési tervek szerint olyan ipari tevékenységet folytató vállalkozásokra, cégekre számítanak, amelyek úgynevezett tiszta, környezetbarát technológiát alkalmaznak. Főleg a logisztika területéről jelentkeztek eddig érdeklődők. Ha Szerbia hamarosan megkapja az uniótól a tagjelölt státust, akkor olyan EU-s alapok is megnyílnak előtte, amelyek lehetővé teszik az ilyen és ehhez hasonló infrastrukturális beruházásokat. „Magyarország érdekelt, és támogatja Szerbia EU-s tagságát, hiszen az úgynevezett potenciális tagjelölt országok közé tartozik. 2011 őszén készíti el az Európai Bizottság Szerbia uniós csatlakozásával kapcsolatos 'előrehaladási jelentését', s ez alapján hozzák majd meg a döntést arról, tagjelölt országgá válik-e Szerbia” – hangsúlyozta Deutsch Tamás. Ha ez megtörténik, Szerbia nem kevés pénzre lesz jogosult, 2007 és 2013 között több mint 770 millió eurónyi uniós forrás áll rendelkezésére. Az ország uniós taggá válása Magyarország számára nemzetpolitikai szempontból is különösen jelentős kérdés, hiszen a Kárpát-medencében az itt élő magyarság jelenti az egyik legnagyobb, legjelentősebb határon túli magyar nemzeti közösséget. A Magyar Köztársaság Főkonzulátusán, Szabadkán a magyarországi vendégeket Korsós Tamás főkonzul köszöntötte, majd közösen részt vettek mintegy 30 vajdasági magyar állampolgársági eskütételén. B. Nagy László a sors kegyeltjének nevezte magát, hogy részese lehetett az egyszerűsített honosításról szóló törvény megalkotásának, és most alkalma nyílik részt venni ilyen felemelő rendezvényen. Eljutottunk végre oda, fogalmazott a kormánymegbízott, hogy határmódosítás nélkül magyar lehet, aki az kíván lenni. Teljes jogú magyar és európai uniós állampolgárokként üdvözölte a jelenlévőket, és hosszú, boldog magyarságot kívánt nekik. Európa nevében Deutsch Tamás köszöntötte az új állampolgárokat. Kifejtette, van rá esély, hogy a XXI. század a magyarság megerősödésének, a győzelemnek a százada legyen. Kilenc évtizede erőszakos határokkal voltunk elválasztva egymástól, ezeréves kulturális és gazdasági kapcsolatokat szakítottak szét. Megtanulhatja tőlünk Európa, hogyan lehet leépíteni a határokat, amelyek immár nem eltávolítanak bennünket egymástól, hanem összekötik a két országban élő magyarokat és nem magyarokat egymással, szögezte le Deutsch Tamás. Kétségtelenül teljesült az utazás célja, hogy erősítse a kapcsolatot a konzulátus, valamint a Csongrád Megyei Kormányhivatal között, hiszen a szorosabbra fűzött együttműködés kölcsönös előnyökkel járhat mindkét fél részére. Elsősorban lendületet adhat Szerbia uniós csatlakozásához, segítséget nyújthat a határ menti gazdasági kapcsolatok élénküléséhez, a határon innen és túl élő magyarok, szerbek együttműködéséhez. A térség vállalkozásaival kialakított kapcsolatok bővítése és az áruforgalom növelése – különös tekintettel Szerbia várható EU-tagságára – a magyar gazdaság számára is kiemelt célkitűzés, szögezték le megbeszélések szereplői.
