"Erősebb az unió, mint fél éve volt" - lezárul a magyar elnökség

Az Európai Unió soros elnökségét ebben a félévben betöltő Magyarország legfontosabb célkitűzései közül több is teljesült azokkal a döntésekkel, amelyeket a tagországok állam- és kormányfői hoztak pénteken befejeződött kétnapos brüsszeli találkozójukon.

Az értekezlet mérlegét megvonva

Orbán Viktor

miniszterelnök a legfőbb eredmények közül kiemelte, hogy "kézzel elérhető távolságba" került a gazdasági kormányzás beteljesítése, elfogadták a romastratégiát és a Duna-stratégiát, továbbá a horvát csatlakozási tárgyalások lezárhatóságának kimondásával újra mozgásba hozták a bővítés gépezetét.

Herman Van Rompuy

, az Európai Tanács elnöke hangoztatta, hogy a kormányfők álláspontja szerint Horvátország csatlakozási szerződését még idén alá kell írni. Azt is hangsúlyozta, hogy Horvátország belépésével új lendületet kapnak a nyugat-balkáni országok európai törekvései. Orbán Viktor úgy vélte, hogy a döntés "jó a horvátoknak, jó az uniónak, és egyúttal világos üzenet a Balkánnak is". Megerősítette, hogy ősszel az unió csúcsszinten áttekinti, miként haladjon tovább a térségben a bővítés folyamata. A csúcsértekezlet után a Brüsszelben tartózkodó

Jadranka Kosor

horvát miniszterelnök köszönetet mondott a támogatásért az uniós intézmények vezetőinek, és méltatta a magyar miniszterelnök által a siker érdekében tett erőfeszítéseket a csatlakozási tárgyalások utolsó szakaszában. Hangsúlyozta, hogy a reformok visszafordíthatatlanok, a szervezett bűnözés és a korrupció elleni küzdelem vonatkozásában is. Van Rompuy bejelentette, hogy a találkozón befejezettnek nyilvánították az idén első ízben, de a tervek szerint ezentúl évente lefolytatott féléves gazdasági koordinációs eljárást, az európai szemesztert. Mint mondta, a magyar EU-elnökség alatt kipróbált eljárás részeként jóváhagyták az egyes tagországoknak külön-külön szóló gazdasági és foglalkoztatási ajánlásokat, amelyeknek a jövő évi költségvetésbe, illetve nemzeti reformprogramba iktatását valamennyi tagállam vállalta. Orbán Viktorral együtt úgy ítélte meg, hogy karnyújtásnyi közelségbe került az uniós pénzügyi stabilitás erősítését, valamint újabb gazdasági válságok megelőzését célzó hat új jogszabály elfogadása. Mint jelezte, az Európai Parlament és a tagországok tanácsa között "több mint 95 százalékos" az egyetértés a jogszabálytervezetekről. Ezek kidolgozása a magyar elnökség egyik fontos célkitűzése volt. A magyar kormányfő elmondta: 2029 parlamenti módosító indítványból már csak egyetlenegy maradt nyitva, és minden remény szerint néhány héten belül az is rendeződik. Az állam- és kormányfők jóváhagyták az uniós szerződésmódosítás szövegét is. Ez lehetővé teszi, hogy 2013-tól megkezdje működését a pénzügyi stabilitás biztosítására hivatott állandó mechanizmus. A romák integrációjának segítését célzó keretstratégia szintén a magyar elnökség prioritása volt. Pénteki elfogadása után Orbán Viktor úgy fogalmazott: a tagállamok nemzeti programjainak keretet adó stratégia "esélyt ad ennek a közösségnek arra, hogy elismert, befogadott és hasznos része legyen az Európai Unió közösségének". Szintén jóváhagyták a Duna-menti régió fejlesztésére vonatkozó uniós stratégiát. A térség nyolc uniós tagállamot (Németország, Ausztria, Magyarország, Csehország, Szlovákia, Szlovénia, Bulgária és Románia) és hat, az EU-n kívüli országot (Horvátország, Szerbia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Ukrajna és Moldova) foglal magában. A stratégia hangsúlyos célja az érintett államok együttműködésének, fenntartható gazdaságfejlesztésének segítése. Egyetértettek az állam- és kormányfők abban, hogy meg kell őrizni az EU-n belül a határok szabad átjárhatóságát biztosító schengeni rendszer vívmányát. Hozzátették ugyanakkor, hogy ki kell dolgozni egy - szigorú feltételek mellett ideiglenesen akár a határok visszaállítását is lehetővé tevő - mechanizmust, amely akkor lesz életbe léptethető, ha az egész schengeni együttműködést rendkívüli körülmények veszélyeztetik. Megállapodtak a csúcstalálkozón abban is, hogy legkésőbb a jövő év végéig ki kell dolgozni az európai közös menekültügyi rendszert. A kormányfők kinevezték az olasz

Mario Draghit

az Európai Központi Bank új elnökévé. A hazájában "Szuper Marióként" emlegetett Draghi nemzetközileg is nagy szakmai hírnévnek örvend a bankrendszernek a válság nyomán szükségessé vált megszilárdításában játszott szerepéért. Az euróövezet legsúlyosabb adósságválságával küzdő Görögországtól a kormányfők azt kérték, hogy napokon belül véglegesítse azt az átfogó reformprogramot, amelyben megállapodtak az Európai Bizottsággal, az Európai Központi Bankkal és a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), valamint hogy az athéni parlament fogadja el a pénzügyi stratégia és a privatizáció kulcsfontosságú törvényeit. Egyetértettek abban, hogy Athénnak újabb pénzügyi támogatási csomagra van szüksége, és a pótlólagos támogatást a hivatalos források mellett magánforrásokból is finanszírozzák. A találkozón a magyar EU-elnökség számos méltatást kapott szakmai tevékenységéért. Van Rompuy a sajtótájékoztatón kiválónak nevezte a magyar munkát, Barroso szerint pedig az elnökség "nagyon fontos témákban óriási erőfeszítéseket tett", mégpedig a szükséges hozzáértéssel. Orbán Viktor azzal a megállapítással foglalta össze a hat hónap eredményeit, hogy az Európai Unió most erősebb, mint fél éve volt.