Az Új Szóban a Velencei Bizottság alkotmány-álláspontjáról

Az Új Szó című pozsonyi magyar napilap szerdán a Velencei Bizottság új magyar alaptörvénnyel kapcsolatos álláspontjáról közöl szlovákiai magyar politológusi véleményt.

Ravasz Ábel

, a Publicus Slovensko ügynökség vezető elemzője röviden ismerteti a Velencei Bizottság állásfoglalását, majd megjegyezi: "Számos egyéb problémafelvetés mellett a Velencei Bizottság a szlovákiai magyarság számára kulcsfontosságú kérdésben, a kisebbségek kollektív jogaival kapcsolatban is elutasítóan nyilatkozott, jelezve: értelmezésük szerint ilyet egy állam csak saját kisebbségeinek adhat, más országokban élőknek nem. Ez az álláspont a szlovák kormány értelmezéséhez közelít." A szerző felidézi

Szájer József,

az új alkotmány megfogalmazásában kulcsszerepet vállaló fideszes EP-képviselő blogbejegyzését is, amelyből kiderül, hogy Budapest nem fogadja el a bizottság állásfoglalását alkotmányügyben. "Ez utóbbi fejlemény különösen abból a szempontból sajnálatos, hogy a szlovákiai magyar kisebbség képviseleti szervei éppen a Velencei Bizottság egy korábbi ajánlására hivatkozva kérik-követelik a (szlovákiai) nyelvtörvény további módosítását. A testület októberi, vonatkozó határozatának megjelenésekor maga

Németh Zsolt

magyar külügyi államtitkár is úgy nyilatkozott, hogy a Velencei Bizottság 'egyfajta európai alkotmánybíróságnak tekinthető', és reményét fejezte ki, hogy az állásfoglalás egy születő, a kisebbségi nyelvhasználatról szóló európai törvény alapját képezheti" - mutat rá Ravasz Ábel. Azt állítja: "Ha Magyarország a Velencei Bizottságot kritizálja, cserben hagyja a szlovákiai magyar kisebbséget – hiszen az tarthatatlan álláspont, hogy a testület egyszer 'viszonylag kevés ismerettel rendelkezik', másszor pedig egyfajta 'európai alkotmánybíróság'. A szakértő ugyanis akkor is szakértő, ha történetesen nem ért egyet velem." Ravasz szerint "a magyar álláspont inkonzisztenciája a bizottsággal kapcsolatban érthető, és az sem meglepő, hogy a kormány védi saját alkotmányát". "Azonban az Orbán-kormány támadásaival belpolitikai célok érdekében diszkreditálja a határon túli magyar érdekvédelem egyik legfontosabb fórumát. Budapest megteheti, hogy rendszeresen dehonesztáló nyilatkozatokat tesz az európai jogtanácsadó fórumokkal kapcsolatban – a kisebbségi magyarok azonban ezzel eszközöket és érveket vesztenek saját követeléseik megvalósításához, és egyre távolabb kerül tőlük helyzetük európai rendezésének lehetősége" - zárja eszmefuttatását Ravasz Ábel.